A '''családnév''', vagy másik jellemző magyar elnevezéssel : '''vezetéknév''' a [[személynév|személyneveknek]] az a része, melyet a [[gyermek]] többnyire egyik vagy mindkét szülőjétől örököl, szemben az [[utónév]]velutónévvel ( [[keresztnév]]velkeresztnévvel), ami „személyre szóló”. A vezetéknév [[Magyarország]]on napjainkban [[miniszter]]i engedéllyel változtatható meg. A gyermek apjától vagy anyjától örökölheti (mindkét esetben csak úgy, ha a szülő a [[házasság]]ban megtartotta a saját nevétvezetéknevét); illetve örökölheti mindkét szülője nevétvezetéknevét kötőjellel egybekötve vagy kötőjel nélkül, tetszőleges sorrendben, deamely legfeljebb kéttagú lehet ;. aA leendő házaspárok a házasságkötés előtt nyilatkoznak születendő gyermekeik családnevéről, amit az első gyermek születéséig módosíthatnak. A magyar törvények szerint az egy házasságból született testvéreknek azonos vezetéknevet kell viselniük. ▼{{nincs forrás}}
▲A '''családnév''', vagy másik jellemző elnevezéssel: '''vezetéknév''' a [[személynév|személyneveknek]] az a része, melyet a [[gyermek]] többnyire egyik vagy mindkét szülőjétől örököl, szemben az [[utónév]]vel ([[keresztnév]]vel), ami „személyre szóló”. A vezetéknév [[Magyarország]]on napjainkban [[miniszter]]i engedéllyel változtatható meg. A gyermek apjától vagy anyjától örökölheti (mindkét esetben csak úgy, ha a szülő a [[házasság]]ban megtartotta a saját nevét); illetve örökölheti mindkét szülője nevét kötőjellel egybekötve vagy kötőjel nélkül, tetszőleges sorrendben, de legfeljebb kéttagú lehet; a leendő házaspárok a házasságkötés előtt nyilatkoznak születendő gyermekeik családnevéről, amit az első gyermek születéséig módosíthatnak. A magyar törvények szerint az egy házasságból született testvéreknek azonos vezetéknevet kell viselniük.
Napjainkban [[Európa|Európában]] a legtöbb ország már nem tesz különbséget a [[házasság]]ban és az azon kívül született gyermekek közt azt a jogukat tekintve, hogy apjuk nevét viselhessék, de az apának ilyenkor elismerő nyilatkozatot kell tennie.
A legtöbb országban a keresztnév megelőzi a családnevet. A magyarországihoználunk hasonlóhasználatos, ún. [[keleti névsorrend]] még egyes [[ázsia]]i országokban fordul még elő ([[Kína|Kínában]], [[Japán]]ban, [[Korea (történelmi)|Koreában]], és [[Vietnám]]ban).
== Kialakulása ==
A vezetéknevek kezdetben az egyező [[keresztnév|keresztnevű]] emberek megkülönböztetése miattvégett jelent meg, leggyakrabban az illető szakmájárafoglalkozására (pl: tímár, kovács, szabó), kinézetére (pl: kis, nagy, vagy akár medve, utalva nagy termetére) vagy belső jellemzőire (pl: bátor, vitéz, gazdag, fukar) vagy azok ellenkezőjére utalt. Kaphatta földesura rangjáról is (pl. király, herceg, gróf, báró). Ez a név általában nem öröklődött, de fokozatosan a „Vitéz Mihály, Béla fia” forma miatt egyre gyakoribb lett, hogy ez a [[ragadványnév]] egy egész családot vagy akár több nemzedéket is jelölt.
Más kultúrkörökben a vezetéknevet az apa keresztnevéből képzett név ([[patriarchális]] tárasadalmakban legalábbis) keresztneve helyettesítette, „Mihály fia Béla” formában.
AzA orosz (és[[szláv népek|szláv) kultúrákban]] jellemző például az, hogy az örökölt családnév mellett megjelenik az apaapai nevenév is, például a „[[Vlagyimir Iljics Lenin|Vlagyimir Iljics Uljanov]]” névben „Uljanov” a családnév, „Ilja” volt az apa neve (így az „Iljics” forma az „Ilja fia” jelentésű) és „Vlagyimir” magának az illetőnek a keresztneve.
A származás megjelölésére használták a ''de genere'' (nemzetségből) [[latin nyelv]]ű kifejezést a kora középkorban[[középkor]]ban. Körülbelül a [[14. századigszázad]]ig volt használatos a keresztnév mellett az apa vagy valamelyik előd nevével, esetleg a lakóhely elnevezésével kapcsolatban. Például: deDe genere Dénes = Dénes fia, rövidített formája „de”, Dénes de Zala = Zalai Dénes. A családnevek kialakulásával általános használata megszűnt. [[Leonardo da Vinci]] neve is hasonló eredetű, aki aza olasz[[Toszkána|toszkán]] [[Vinci]] nevű város melletti kis faluban (Anduan) született.
== A 13–14. században kialakuló magyar családnevek eredete ==
* személynévből (pl.: [[Gábor (családnév)|Gábor]], Péterfi)
* helynévből (pl.: Pécsi, Budai)
== A hivatalos vezetéknév ==
Magyarországon az [[1400-as évek]] elejétől már igyekeztek pontosítani minden személyt, apja nevével, foglalkozásával, vagy a lakóhellyellakóhelyével. Míg eredetileg abszolútegyáltalán nem lehetett változtatni sem a családnevet, sem a keresztnevet, [[1816]]-ban [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] új rendeletet adott ki, amely lehetővé tette azt, hogy kancelláriai, majd később belügyminiszteri engedéllyel a családnevek megváltoztathatóak legyenek. A keresztnév-változtatást az egyház büntette.{{forr}}
Magyarországon a vezetékneveket [[II. József magyar király|II. József]] tette kötelezővé [[1787]]-ben, ezzel alakult át a szokásból hivatalosan azonosító adattá.
A [[második világháború]] korábankörül igen nagysok mennyiségűnémet vezetéknév-változtatásvezetéknevet történtmagyarosítottak, főként a [[zsidók|zsidó]] származású (vagy akár csak hangzású) családneveket „magyarosították”, hogy elkerüljék a deportálásthátrányos megkülönböztetést, [[deportálás]]t vagy a meghurcoltatást.
== Vezetéknév házasság után ==
Napjainkban már nem annyira kötött a vezetéknevek házasság utáni alakulása, mint évszázadokkal – vagy akár csak 50fél évvelszázaddal – ezelőtt.
A huszadik században Magyarországon a leggyakoribb forma az volt, hogy a házasság után a férj megtartotta a nevét, a feleség pedig aaz férjő nevét vette fel a „-né” utótaggal (Szedlacsek Edömérné, ami egyébként megfelel például az angolszász „Mrs. John Smith” [John Smith-néSmithné] formának). KésőbbAz <!-1974-es dátum?családjogi jogszabályoktörvény közöttszerint talán megtalálható -->már lehetőség volt arra, hogy a feleség megtartsa saját nevét. <!-- 1950-es évek rémlik nekem, de a H-néSzedlacsekné Z.Zutyula A. változatra asszem eleinte nem volt lehetőség -Amarilla, vagy felvette a Sz.Szedlacsek E.-néEdömérné nevet,Zutyula vagyAmarilla maradtminta Zmellett. A. -->
A mai szabályozás 2004-től majdnem teljes szabadságot ad a férj és feleség családneveinek kombinációjával. Például ha Szedlacsek Edömér és Zutyula ArmillaAmarilla házasságot köt, akkor a férj lehetséges neveiösszeházasodik:
* a férj neve lehet: Szedlacsek Edömér, Zutyula Edömér, Szedlacsek-Zutyula Edömér, Zutyula-Szedlacsek Edömér
* míg a feleség neve: Zutyula ArmillaAmarilla, Szedlacsek Edömérné, Szedlacsekné Zutyula ArmillaAmarilla, Szedlacsek Edömérné Zutyula ArmillaAmarilla, Szedlacsek-Zutyula ArmillaAmarilla, Zutyula-Szedlacsek ArmillaAmarilla vagy Szedlacsek ArmillaAmarilla lehet.▼míg a feleség felveheti az alábbi neveket:
▲* Zutyula Armilla, Szedlacsek Edömérné, Szedlacsekné Zutyula Armilla, Szedlacsek Edömérné Zutyula Armilla, Szedlacsek-Zutyula Armilla, Zutyula-Szedlacsek Armilla vagy Szedlacsek Armilla
(A névválasztásokat tovább bonyolítja a ''[[doktori címdoktor]]i cím'', illetve hogy azt a férj, illetve a feleség – avagy mindketten – szerezték meg. A ''Drdr. Szedlacsek Edömérné'' azt jelenti, hogy a férj a doktor, a ''Szedlacsek Edömérné dr.'' pedig azt, hogy az asszony.)
== Névazonosság ==
Családon belüli teljes névazonosság esetén, ha szükséges, az idősebb családtag neve előtt id. rövidítést használnak. Mindig kis kezdőbetűvel írják, kivételt képez a mondat kezdet. Amennyiben az idősebb családtag életében nem használta ezt a megjelölést, később – elsősorban tevékenységi kör azonossága esetén (Pl.: művész dinasztiákművészdinasztiák, lásd [[Hans Holbein]], [[Lucas Cranach]], [[Brueghel]], [[Johann Strauss|Strauss]]) – a könnyebb megkülönböztetés érdekében akkor is alkalmazzák. A fiatalabb családtag neve előtt mindig ifj. rövidítés szerepel, melyennek jelentése ifjabb és nem ifjú, mint ahogy időnként félreértikaz idősb, vagy idősebb jelentésű id. rövidítést is helytelenül ''idős''nek mondják. Természetesen ez a jelölés a név viselőjének halála után is megmarad. Minden esetben kis kezdőbetűvel írják, kivétel a mondatkezdet.
== Leggyakoribb vezetéknevek ==
{{bővebben|Leggyakoribb magyar családnevek listája}}
* A világon a [[kína]]i Vang (93 millió), Li (92 millió) és Csang (88 millió) nevekből van a legtöbb.<ref>[http://velvet.hu/onleany/hirek/309547/ A Vang a leggyakoribb vezetéknév a világon] – Velvet.hu, 2007. április 25.</ref>
* [[Magyarország]]onMagyarországon: [[Nagy (vezetéknév)|Nagy]] (237 ezer), KovácsTóth, TóthKovács, Szabó, Horváth (mind 200 ezer feletti).<ref>[http://keresztnevek.blogspot.com/2009/02/leggyakoribb-csaladnevek.html Leggyakoribb családnevek] – keresztnevek.blogspot.com</ref><ref>[http://www.nyilvantarto.hu/letoltes/statisztikak/kozerdeku_csaladnev2012.xls A száz leggyakoribb vezetéknév Magyarországon (2012)] – Közigazgatási és Elektronikus Közszolgálatások Központi Hivatala</ref>
== Jegyzetek ==
| 