„Bánffay Simon” változatai közötti eltérés

Pécsett érte a halál 92 éves korában. Vagyona nagy részét jótékony célokra hagyta. A csillagászati távcsövét és könyvtárát a Nagy Lajos Gimnáziumra hagyta.<ref name="plex"/>

 

 

Irodalmi működését már 1835-ben megkezdte a ''Regélőben'', melynek pécsi levelezője volt; azután a [[Munkácsy János]]-féle ''Rajzolatokba'' írt cikkeket. ''Utazás az alvilágba'' című szatírája 1845-ben a [[Pesti Divatlap]]ban jelent meg; irt aztán bécsi leveleket, regét, életképet és nyílt levelet Jókaihoz a színészet ügyében az ''[[Életképek]]be'' (1846-47.), a [[Tisza#A Tisza szabályozása|Tisza-szabályozásról]] szatírát a [[Magyar Hírlap]]ba (1852. 910-916.), Értesítőbe (1852. 3-7. sz.); a bécsi ''[[Wanderer]]be'' is irt néhány cikket. A ''Jog'' című szaklapban ''Kritikai szemelvények az öröklési jogról szóló törvényjavaslatról'' címmel értekezett: [[1860]]-ban alapítója volt az első pécsi hírlapnak, a ''[[Pécsi Lapok]]nak''.<ref name="plex"/> Írt még a ''Magyar Igazságügybe'' (1875.), a ''Jogtudományi Közlönybe'' (1876.) és a ''[[Pesti Napló]]ba'' (1878. 280. sz.) is.