„Pécsi középkori egyetem” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
44. sor:
 
== Története ==
A pécsi középkori studium generale történetéről nagyon kevés ismerettel rendelkezünk, ugyanis a [[török hódoltság|török uralom]] (1543–1686) és a két keresztény ostrom (1664, 1686) alatt a középkori dokumentumok többsége megsemmisült. Hét pécsi diák neve ismert, akik neve egy halálos kimenetelű összecsapás ügyében keletkezett íratból maradtak fenn (1400). A térség első három egyeteme – a [[Károly Egyetem|prága]] ([[1348]]), a [[KrakkóiJagelló Egyetem|krakkói]] ([[1364]]) és a [[Bécsi Egyetem|bécsi]] ([[1365]]) – után a [[Vatikán|szentszék]]i eljárás részeként formálisan [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] alapította a pécsi egyetemet, 1367-ben.<ref>Fedeles Tamás: „Eztán Pécs tűnik szemünkbe.” A város középkori históriája 1009–1526. „A középkori egyetem” 150–151. o., Pécs, 2011 {{ISBN|978 963 9893 43 6}}</ref> A magyar király kérésére az intézmény működéséhez [[V. Orbán pápa|Boldog V. Orbán pápa]] adott engedélyt pápai [[bulla|bullájában]]. Az egyetem igazi szellemi atyja a [[Rajna-vidék-Pfalz]] területéről származó<ref>Univ Pécs, 2017. évi 3. száma, 3. oldal</ref> a korabeli [[Pécsi püspökök listája|pécsi püspök]], [[Koppenbachi Vilmos]] (Wilhelm von Koppenbach) volt, aki egyházi hivatala (1361–1374) mellett királyi kápolnaispán és titkos kancellár volt, Nagy Lajos egyik fontos diplomatája és bizalmi embere.<ref>{{cite book|author= Petrovics István|title= A középkori pécsi egyetem és alapítója|url= http://www.aetas.hu/2005-04/petrovics.pdf|publisher= Aetas.hu|accessdate= 2016-03-25}} {{Wayback|url=http://www.aetas.hu/2005-04/petrovics.pdf |date=20130531150402 }}</ref> Az intézményt az [[egyházjog]] és a [[latin nyelv]] megfelelő tanítására szánták elsősorban, így a kor magyar diákjainak nem kellett ezután külföldre utazniuk az egyetemi szintű képzéshez.
 
A tanárok és a diákok létszámáról sincsenek pontos ismeretek. A tudósok a Pécsett oktató professzorok számát tíz főre becsülik, amelyből mindössze négy ismert név szerint. Közülük a legnevesebb a [[bologna]]i származású Galvano Bethini de Bononia volt, kora egyik jelentős kánonjogásza, aki 1372–1374 között tartózkodott Pécsett.<ref>Font Márta: A középkori pécsi egyetem, http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/358/a-kozepkori-pecsi-egyetem</ref> Az egyetem második, és utolsó kancellárja [[Alsáni Bálint]] pécsi [[püspök]] (későbbi [[bíboros]]) volt (1374–1408). Az egyetem alapvetően kötődött Vilmos püspök személyéhez, halála után hanyatlani kezdett, majd megszűnt valamikor 1390 körül, szinte biztosan nem működött már az [[Óbudai Egyetem]] alapításakor, 1395-ben.<ref>Fedeles Tamás: „Eztán Pécs tűnik szemünkbe.” A város középkori históriája 1009–1526. 155. o. Pécs, 2011 {{ISBN|978-963-88572-1-7}}</ref> A modern [[Pécsi Tudományegyetem]] nem a középkori egyetem jogutódja, csak szellemi örökségről beszélhetünk. A városban egyetemi szintű képzés ezután nem létezett a 20. század elejéig, a neves és színvonalas káptalani iskola azonban továbbra is fennmaradt.<ref>Fedeles Tamás: „Eztán Pécs tűnik szemünkbe.” A város középkori históriája 1009–1526. 147-150. o., Pécs, 2011</ref>