Főmenü megnyitása

Pécsi középkori egyetem

Magyarország 1367-ben alapított első egyeteme

A pécsi középkori egyetem Magyarország legelső egyeteme (latinul: studium generale), amelyet I. Lajos király alapított Pécsen 1367-ben.[1] A mindössze néhány évtizeden át működő egyetem kapcsán nagyon kevés írásos dokumentum maradt fenn, működéséről alig tudunk valamit. Összesen négy tanár és hét diák neve ismert, akik közöl három diák neve például egy halálos kimenetelű összecsapás ügyén keletkezett írásból ismeretes. A négy általános középkori fakultásból (artes (bölcseleti), jogi, orvosi, teológiai) csak az artes és a (kánon)jogi fakultás létezett bizonyíthatóan Pécsett. Az orvosira volt engedély, de nem valószínű, hogy valaha létezett). A pápa a teológia kar felállítását nem engedélyezte.[2]

Pécsi középkori egyetem

Az egyetem feltételezett épülete 2015-ben
Az egyetem feltételezett épülete 2015-ben
Alapítva 1367
Bezárva 1390 körül
Hely Magyarország, Pécs
Típus egyetem
Elhelyezkedése
Pécsi középkori egyetem (Pécs)
Pécsi középkori egyetem
Pécsi középkori egyetem
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 04′ 44″, k. h. 18° 13′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 44″, k. h. 18° 13′ 26″
A Pécsi középkori egyetem weboldala

A második magyar egyetem, az Óbudai Egyetem alapításakor (1395) a pécsi egyetem feltételezhetően már nem működött.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

A pécsi középkori studium generale történetéről nagyon kevés ismerettel rendelkezünk, ugyanis a török uralom (1543-1686) és a két keresztény ostrom (1664, 1686) alatt a középkori dokumentumok többsége megsemmisült. Hét pécsi diák neve ismert, akik egy halálos kimenetelű összecsapás ügyén keletkezett írásból maradtak fenn (1400). A térség első három egyeteme - a prágai (1348), a krakkói (1364) és a bécsi (1365) - után a szentszéki eljárás részeként formálisan Nagy Lajos alapította a pécsi egyetemet 1367-ben.[3] A magyar király kérésére az intézmény működéséhez Boldog V. Orbán pápa adott engedélyt pápai bullájában. Az egyetem igazi szellemi atyja a Rheinland-Pfalz területéről származó[4] a korabeli pécsi püspök, Koppenbachi Vilmos (Wilhelm von Koppenbach) volt, aki egyházi hivatala (1361-1374) mellett királyi kápolnaispán és titkos kancellár volt, Nagy Lajos egyik fontos diplomatája és bizalmi embere.[5] Az intézményt az egyházjog és a latin nyelv megfelelő tanítására szánták elsősorban, így a kor magyar diákjainak nem kellett ezután külföldre utazni az egyetemi szintű képzéshez.

A tanárok és a diákok létszámáról sincsenek pontos ismeretek. A tudósok a Pécsett oktató professzorok számát tíz főre becsülik, amelyből mindössze négynek ismert a személye. Közülük a legnevesebb a bolognai származású Galvano Bethini de Bononia volt, kora egyik jelentős kánonjogásza, aki 1372-1374 között tartózkodott Pécsett.[6] Az egyetem második, és utolsó kancellárja Alsáni Bálint pécsi püspök (későbbi bíboros) volt (1374-1408). Az egyetem alapvetően kötődött Vilmos püspök személyéhez, halála után hanyatlani kezdett, majd megszűnt valamikor 1390 körül, szinte biztosan nem működött az Óbudai Egyetem alapításakor, 1395-ben.[7] A modern Pécsi Tudományegyetem nem középkori egyetem jogutódja, csak szellemi örökségről beszélhetünk. A városban egyetemi szintű képzés ezután nem létezett a 20. század elejéig, a neves és színvonalas káptalani iskola azonban továbbra is fennmaradt.[8]

A pécsi középkori egyetem feltételezett épületét 1978-1998 között tárta fel G. Sándor Mária és Gerő Győző régészek a püspökvárban, az Aranyos Mária kápolnától keletre, a pécsi székesegyház közvetlen közelében, annak északi oldalán.[9] Az épület meghatározása vitatott, sok kutató nem ért egyet azzal, hogy az épületben működött volna a középkori studium generale.[10] 2015-ben az helyreállított épületben állandó egyetemtörténeti kiállítást nyílt meg, jelentős középkori gótikus szobrászati emlékekkel.[11]

A pécsi püspökvár a középkorbanSzerkesztés

 
Az egyetem feltételezett épületének déli oldala
 
Az Aranyos Mária kápolna romjai mögött a Magtár épülete látható

A pécsi középkori egyetem története összeforr a pécsi egyházmegye és a püspökvár történetével. Az egyetemi oktatás elsősorban a püspökvár területén fekvő egyházi épületekben lehettek. A pécsi püspökséget I. István magyar király alapította 1009-ben, akinek az unokaöccse, Péter király építtette az első pécsi székesegyházat. Az épület és a környező püspöki épületek 1064-ben tűzvészben leégtek. Ezután épült Mór püspök hathatós közbenjárása mellett az épület, amelyet ma középkori egyetem ként mutatnak be. Az 1242-es tatárjárás pusztításai után Jób püspök kőfalat épített a püspökvár köré. A belső vár építése során a 14. században átalakítják a püspöki palotát is, amit egyes kutatók az épület funkcióváltása kapcsán a középkori egyetemhez kapcsolnak feltételesen. Ernuszt Zsigmond püspök (1473-1505) idején a külső várfal tornyokat kapott. A török hódítás alapjában véve nem tett akkora károkat a középkori püspökvárban, mint a keresztények két ostroma 1664-ben és 1686-ban. A 18-19. századi átépítések további pusztításokat okoztak a középkori részletekben.[12]

Az Aranyos Mária kápolnaSzerkesztés

A 12-13. században építették az Aranyos Mária kápolna épületének elődjét a püspöki palota közelében. A tudósok feltételezése szerint ez lehetett a palotakápolna. Az egyhajós épület padlóját vörösmárvánnyal burkolták, amelyből egy rész ma is épen maradt. A templomot kerítés védte, tőle nyugatra pedig temetőt létesítettek. A régi palotakápolna helyére Poroszlói Miklós püspök építtette fel az Aranyos Mária kápolnát 1355-ben. Az egyhajós új templom végében sokszög záródású szentély, déli oldalán négy, északi oldalán pedig három mellékkápolna kapott helyet. A püspököt 1360-ban a templom apszisába temették el. Utódja, az egyetemalapító Koppenbachi Vilmos püspök sírja a főoltár mellé került.[13]

A kápolna feltárásakor került elő az ország egyik legfontosabb gótikus szoborlelet-együttese, amelyek között csupán nagyméretű torzók és töredékek maradtak fenn. A szoborleletek Nagy Lajos idejére datálhatók. A kápolna szintén jelentős emléke egy sírfedlap az 1510-es évekből, amelyen egy címer töredéke látható. Ennél még fontosabb emlék azonban a Mária portré, amelyről a kápolna a nevét kapta. A török hódoltság idején az épületet elbontották, az ott talált szobrokat és freskókat megsemmisítették. Az épületből csupán az alapozás és kisebb töredékek maradtak fenn.[13]

Magtár látogatóközpontSzerkesztés

Az Aranyos Mária kápolnától nyugatra helyezkedik el a magtár épület. Jelenleg információs szerepet tölt be, konferenciák, rendezvények, filmvetítések színhelye.[14]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Fedeles Tamás: Studium Generale Quinqueecclesiense 557-559. o. (In: A Pécsi Egyházmegye története I. A középkor évszázadai (1009–1543). Szerk. Fedeles Tamás–Sarbak Gábor–Sümegi József. Pécs, 2009. ISBN 978-963-88572-1-7)
  2. Fedeles Tamás: Studium Generale Quinqueecclesiense 560-561. o. (In: A Pécsi Egyházmegye története I. A középkor évszázadai (1009–1543). Szerk. Fedeles Tamás–Sarbak Gábor–Sümegi József. Pécs, 2009)
  3. Fedeles Tamás: „Eztán Pécs tűnik szemünkbe.” A város középkori históriája 1009–1526. "A középkori egyetem" 150-151. o., Pécs, 2011 ISBN 978 963 9893 43 6
  4. Univ Pécs, 2017. évi 3. száma, 3. oldal
  5. Petrovics István. A középkori pécsi egyetem és alapítója. Aetas.hu. Hozzáférés ideje: 2016. március 25.  Archiválva 2013. május 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
  6. Font Márta: A középkori pécsi egyetem, http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/358/a-kozepkori-pecsi-egyetem
  7. Fedeles Tamás: „Eztán Pécs tűnik szemünkbe.” A város középkori históriája 1009–1526. 155. o. Pécs, 2011 ISBN 978-963-88572-1-7
  8. Fedeles Tamás: „Eztán Pécs tűnik szemünkbe.” A város középkori históriája 1009–1526. 147-150. o., Pécs, 2011.
  9. Gerőné Sándor Mária: A pécsi középkori egyetem feltárásának és kutatásának újabb eredményei, http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/340/a-pecsi-kozepkori-egyetem-feltarasanak-es-kutatasanak-ujabb-eredmenyei
  10. Fedeles Tamás: „Eztán Pécs tűnik szemünkbe.” A város középkori históriája 1009–1526., 155. o. Pécs, 2011. ISBN 978-963-88572-1-7
  11. http://www.kozepkoriegyetem.hu/
  12. Szabó Tibor 6. oldal
  13. a b Szabó Tibor
  14. Magtár látogatóközpont. Pecsiegyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2016. március 25.)

ForrásokSzerkesztés

  • Szabó Tibor: szerk.: Szabó Tibor: Középkori Egyetem - Pécs (kiadvány). Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft (2015). ISBN 978-615-80115-5-6 

További információkSzerkesztés

  • A középkori egyetem honlapja
  • Boda, Miklós.szerk.: Font Márta, Vargha Dezső: Petrovich Ede egyetemtörténeti kutatásai. (in: Tanulmányok Petrocich Ede tiszteletére, 39-45. o. (2001) 
  • Buzás, Gergely.szerk.: Fedeles Tamás, Sarbank Gábor, Sümegi Jószef: Az egyházmegye építészeti emlékei. (In: A pécsi egyházmegye története I. - A középkor évszázadai, 611-713. o. (2009) 

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés