„Szent János Kórház” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
59. sor:
Az 1873-as városegyesítés után külön igazgató vezette a kórházat. Az ágylétszám 100-ról 234-re emelkedett, 20 kórteremben 6 orvos látta el a betegeket, évente 4–5000-es betegforgalom mellett. A szabadságharc előtt a feljegyzéseket gótbetűvel [[német nyelv]]en, 1849 után már magyarul írták.
A századvégi Buda lakosságának jelentős növekedése új kórház szükségességét hozta magával. Helyszíne a szőlőskerteket elpusztító [[filoxéra]]járvány által sújtott Diósárok dűlő lett. 1898. augusztus 3-án ünnepélyes külsőségek között megnyitották a Darányi Ignác javaslata alapján pavilonrendszerben – [[Barcza Elek]] tervei szerint<ref>http://www.mke.hu/lyka/12/194-196-kronika.htm</ref> – felépült Budapest Székesfőváros Új Szent János Kórházát, amely 420 ággyal várta a betegeket. A pavilonok [[k. u. k.]], német-osztrák stílusban, három emelettel, alagsorral készültek. (A Diós árok utcai részleget [[Kauser József]] tervezte.)<ref>https://varosvedo.hu/2019/04/30/kauser-jozsef-epitesz-100-eve-hunyt-el/</ref>
A Margit körúti régi kórház szegényházként a [[második világháború]] közepéig működött, amíg a [[Budai Várnegyed]] ostroma alatt a szovjet csapatok rommá nem lőtték. Maradványait 1949-ben a városrendezés keretében felszámolták.
| |||