„Szamszám ad-Daula” változatai közötti eltérés

a
→‎Hatalmi harcok: felesleges szó törlése
a (Bot: Felhasznált irodalom és Felhasznált források szakaszcímek cseréje erre: Források (WP:BÜ#Források))
a (→‎Hatalmi harcok: felesleges szó törlése)
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
== Hatalmi harcok ==
 
Trónra lépve helyettesévé a Szamszám ad-Daula („a dinasztia szezámja”) tiszteleti nevet vette fel, és helyetteséül nevezte ki Abu l-Huszajn Ahmad nevű, szintén fejedelmi anyától származó féltestvérét, akit anyjával és öccsével, Abu Táhir Fírúzsáhhal együtt Sirázba küldött, hogy vegye át a nevében Fársz igazgatását. Ők azonban csak Huzesztánig jutottak, ugyanis a halálhírre a kermáni Abu l-Favárisz megszállta Fárszot, és elsőszülöttségére hivatkozva magának követelte apjuk örökségét [[Saraf ad-Daula]] (a dinasztia nemessége) néven. Hogy megerősítse igényét, kapcsolatba lépett [[Dzsibál]]ban uralkodó, akkor éppen [[Gorgán]]ban tartózkodó nagybátyjukkal, [[Muajjid ad-Daula|Muajjid ad-Daulával]], akit elismert családfőnek. A hírre Ahmad Ahvázban szintén trónigénnyel jelentkezett, felvéve a [[Tádzs ad-Daula]] („a dinasztia koronája”) nevet, a [[Dijá ad-Daula]] nevet felvevő öccsét pedig a dél-mezopotámiai nagyváros, [[Baszra]] elfoglalására küldte. Szamszám ad-Daula hatalma röviddel trónra kerülése után Közép- és Észak-Mezopotámia ([[Dzsazíra]]) területére szorult vissza, és még ezeket sem birtokolta szilárdan az önállósodó [[beduin]]ok miatt.
 
A fejedelem ebben a helyzetben igyekezett biztosítani magát a [[Bizánci Birodalom]] felől. Mivel [[Adud ad-Daula]] [[Bagdad]]ban menedéket adott [[Bardasz Szklérosz]]nak, a hosszú éveken át lázadó bizánci hadvezérnek, az utóbbi években legalább két követjárás is történt [[Konstantinápoly]] és [[Bagdad]] között, azonban Adud ad-Daula halála miatt nem jöhetett létre végleges megegyezés. Szamszám ad-Daula végül olyan feltételekkel kötött békét, hogy azonnal kiadja Bardasz rokonait, illetve három éven belül magát a lázadót is, valamint belenyugszik, hogy a [[Dijár Bakr]]-ot uraló [[kurdok|kurd]] [[Bádz]] Bizáncnak fizet adót. Ennek fejében a császárság az [[aleppó]]i emírséget ismerte el a Buvajhidák adófizetőjének, ám ez az adó a súlyos katonai helyzetben behajthatatlan volt. Bádz mellett más kurdok is fellázadtak [[Dijár Rabía|Dijár Rabíában]] Adud ad-Daula halálakor [[Nisibis]] környékén, és a [[Moszul]]ba kinevezett kormányzó kénytelen volt jelentős területekről lemondani a javukra a [[Túr Abdín]] hegységben.