A '''mohácsi csata''' ({{törökül|Mohaç Muharebesi}}), amelyet [[augusztus 29.|augusztus 29-hez]] kötünk, de amelyet valójában [[1526]]. [[augusztusSzeptember 298.|augusztusszeptember 298-énán]] zajlottvívhattak lemeg [[Mohács]] környékén<ref>A csata pontos helyszíne nem ismert. Lásd: [[#A csata pontos helyszíne]]</ref> a [[II. Lajos magyar király|II. Lajos király]] vezette [[Magyar Királyság]] és az [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán szultán]] vezette [[Oszmán Birodalom]] hadai között. A csata elsöprő oszmán győzelemmel zárult, emiatt a későbbi történetírásunk úgy emlegette mint „nemzeti nagylétünk nagy temetőjét”. A magyar hadtörténelem egyik legtöbbet emlegetett ütközete. A vereség okai és jelentősége a mai napig éles viták tárgya. Egyesek szerint a vereség okai a széthúzó magyar nemesség és [[I. János magyar király|Szapolyai János]], a későbbi I. János király szándékos késlekedése, míg mások szerint azon körülmények között az akkori világ legmodernebb és legfelszereltebb haderejével rendelkező Oszmán Birodalommal szemben esélye sem lett volna a győzelemre egyetlen európai államalakulatnak, így Magyarországnak sem.
