„Vaskút” változatai közötti eltérés

File:Vaskút látképe madártávlatból.jpg|thumb|Vaskút látképe madártávlatból

File:Vaskút, Szentháromság-templom légi felvételen.jpg|thumb|Vaskút, Szentháromság-templom légi felvételen

File:Vaskút légi fotón.jpg|thumb|Vaskút légi fotón, centrumban az iskola

* [https://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=3826 Vaskút -– légi felvételek ]

Vaskút környéke ősidők óta lakott hely. A falutól 1egy kilométerre délkeletre földvár nyomai és halomsírok találhatók, melyekről az 1860-as években [[Czirfusz Ferenc]] bajai tanfelügyelő írt. Ekkor még 12 darab 20-30 méter magasságú domb és 20-25 méter sáncfalmagasságú, 2500 négyszögöl belterületű, kör alakú vár volt. Eredetük megállapítására ásatások kezdődtek, melynekamelynek során négy halmot bontottak fel. Az 1868. június 12-15-én készült jegyzőkönyv a Kr. u. 4. század idejére, a [[szarmata]]-–[[jazigok|jazig]] korra teszi keletkezésüket. A földvárban 1941 szeptemberében is végeztek ásatásokat. Védelem hiányában, és a környék gazdálkodásba bevonásával az objektumok napjainkra jószerivel felismerhetetlenné váltak. Műemléki védelmükre az utóbbi években történtek lépések. A feltárás során -– de más helyen és időben is -– jóval korábbi leletek is előkerültek Vaskút területén.

A község nevének eredetére nézve két magyarázat is van. A második szótag -– ''kút vagy kut'' -– mindkét esetben a kör alakú földvárra utalna. A ''Vas'' első szótagot a régebbi elmélet a ''Bács'' névre vezeti vissza, míg a legújabb etimológiai magyarázat az ''Avar-napisten'' rövidülésének tekinti.<ref>{{cite book|title=A magyarok istene, az ősi napisten újra fénylik|author=Tácsi István|publisher=Magánkiadás|location=Vaskút, 2008|isbn=978 963 9247 38 3|pages=357}}</ref>

[[Kép:Hősök sírja a temetőben 65.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Az I. világháborúban elesett vaskúti hősök sírja<ref>A 2012. július 11-i tornádó szerű vihar a temetőben óriási károkat okozott, a keresztet is ledöntötte, miáltal az darabokra tört. A teljesen felújított emlékművet 2012. október 31-én szentelték meg ünnepélyes keretek között.</ref>]]

[[Dózsa György]] parasztfelkelése során elpusztul a falu, de nem sokkal később már szláv (szerb) parasztok, állattenyésztők telepednek meg itt, félnomád életmóddal. A török időkben a bajai nahijéhez tartozott, az adókönyvek szerint 1580-ban és 1590-ben 28 adózó házzal. Érdekes, hogy ugyanakkor, 1574-ben a Kisvárdai család is birtokának tekintette. 1598-ban a [[Magyarországi szerbek|szerbek]] Esztergomba településekor a környék falvaihoz hasonlóan Vaskút is kiürült. 1665-ös és 1679-es keltezésű adójegyzékekben újra felbukkant. A törökök kiűzésekor ismét néptelen; 1689-ben a Mihajlovics és a Szombathelyi család birtoka. 1720-ig egyik évi összeírásban szerepel, a másikban nem.<ref name="tszkonyv">A "Bácska" mezőgazdasági termelőszövetkezet története Szerk.: Horváth Ferenc Kiadó: Bácska Mgtsz, 1976</ref> Ez látszólagos ellentmondásban van azzal, hogy a [[Bunyevácok|bunyevác-horvátok]] magyarországi megtelepedésének 300. évfordulója alkalmából rendezett országos ünnepség sorozatot 1987-ben tartották, melynekamelynek keretében Vaskúton is elhelyezésre került egy kétnyelvű emléktábla a Polgármesteri Hivatal zárt kapubejárójának falán.<ref name="buny">Vaskúti bunyevác-horvátok Szerk. és kiadó: Horvát kisebbségi önkormányzat Vaskút 2009</ref>

Az [[első világháború]]ban 234 vaskúti halt meg. Emléküket a községháza előtti emlékmű, a temetőben a ''hősök sírja'' őrzi. A temető fő útjai mellett gesztenyefákat ültettek, melyek törzsére az elesett katona nevét és halálának idejét jelző táblát erősítettek: a fák most is állnak, de napjainkban a táblákból már csak néhány látható. A háború után Bácska nagy része szerb megszállás alá került, amely alól a falu [[1921]]. [[augusztus 21.|augusztus 21]]-én]] szabadult fel.

A [[második világháború]]ban a férfiak a magyar és a német hadseregben szolgáltak. A háború Vaskút számára [[1944]]. [[október 20.|október 20]]-án]] ért véget. A [[kollektív bűnösség elve]] alapján három hónap elteltével 164 fiatal német férfit és nőt vittek a Szovjetunióba kényszermunkára ''([[málenykij robot]])'', legtöbbjüket a [[Donyec]]i szénbányákba, akik közül sokan soha nem térhettek haza. A háború során életét vesztett 208 vaskúti lakos nevét az 1992-ben felállított márványtábla örökíti meg. Az itthon maradt német lakosság nagyobb részére a Németországba telepítés várt. Az első csoport [[1946]]. [[november 27.|november 27]]-én]] indult 960 emberrel Németország nyugati részébe. A második csoportot a szovjet zónába, [[Drezda]] környékére vitték: 1373 embert [[1947]]. [[augusztus 18.|augusztus 18]]-án]]. Végül négy nappal később még 72 vaskúti németet vittek Auerbachba. Bár a kitelepítetteket a német állam kárpótolta, és így megteremthették egzisztenciájukat, de tartották a kapcsolatot Magyarországgal, anyagilag segítették szülőfalujukat, amikor lehetett, haza látogattak, sőt a rendszerváltás után néhányan ideiglenesen vagy véglegesen vissza is települtek Vaskútra.

A korábbi községvezetés helyett [[1950]]. [[október 25.|október 25]]-ével]] létrejött a tanácsi rendszer, amely 1968-ig működött, utána szakigazgatási szervvé alakult. Az 1989-es rendszerváltást követően Vaskúton is megalakult a község [[Helyi önkormányzatok Magyarországon|önkormányzata]].

A lakosság tájékoztatása céljából 1999-ben a Polgármesteri Hivatal [[Vaskúti hírharang]] néven helyi újságot indított, amelyet minden család térítésmentesen kézhez kap. Eredetileg havi (plusz alkalmi) megjelenést terveztek, amely szerint 1999-ben tíz szám meg is jelent. Ezt további 15 szám követte: az utolsó [[2005]]. [[március 24.|március 24]]-i]] dátummal jelent meg, és hírül adta, hogy a képviselő-testület 2005. [[február 24.|február 24]]-i]] hatállyal feloszlott. Az újonnan felálló képviselő-testület a helyi újság megjelentetését továbbra is szükségesnek tartotta, de nevét [[Vaskúti hírek]]re változtatták: 19. száma 2011 közepén jelent meg. Terjesztése változatlan feltételek mellett, minden család számára ingyenesen történik. A képviselő-testület nyilvános ülésein a bajai televízió közvetítésével virtuálisan jelen lehet a lakosság.

2005. [[április 24.|április 24]]-én]] Vaskúton időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani,<ref name=”05önkválidőközi” /> mert az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban feloszlatta magát.<ref name=”2005idők”>{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/idokozionk/idokozionk/2005idokozi.html |title=Időközi önkormányzati választások 2005-ben |date=2005 |accessdate=2020-05-29 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref> A választás eredményeképpen 11 képviselőt választottak, a polgármester pedig Alszegi Zoltán helybeli lakos lett. A képviselő-testület – részben saját soraiból – öt bizottságot hozott létre.<ref>Vaskúti hírek I. évf., 1. sz. 2005. augusztus 15,</ref>

A 2010. október 3-án megtartott önkormányzati választáson a szavazásra jogosult személyek 50,07 %-a jelent meg. A képviselő-testületi választás 17 jelöltje közül megválasztott hat képviselő mind függetlenként jutott mandátumhoz, a két polgármesterjelölt közül pedig az addigi polgármester, Alszegi Zoltán nyerte el a polgármesteri tisztséget, a szavazatok 85,72%-át megszerezve, ugyancsak függetlenként. / Nincs értelme egy választást így kiemelni a többi közül, ha amúgy semmi különlegessége nem volt. -->

A termelést egy gépállomás segítette, amely [[1951]]. [[február 25.|február 25]]-én]] alakult 12 [[HSCS izzófejes traktor|körmös Hoffer-traktorral]], és 1963-ig létezett.

A községben az [[1980-as évekbenévek]]ben helyileg szervezték meg a szemétszállítást; a településnek egy időben saját kukásautója is volt. A [[2000-es évek]] elején -– helyi népszavazást követően -– Vaskút határában épült meg a [http://www.fbhkft.hu/ Felső-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft.] kezelésében a Regionális hulladékkezelő telep, ahova 29 község kommunális hulladéka bekerül, és ott szakszerűen válogatják, feldolgozzák, tárolják. A községben 9 helyen szelektív hulladékgyűjtő szigetek is elhelyezésre kerültek.

1992-ben a németek Vaskútra településének 250. évfordulójára ünnepség sorozattal emlékezett a falu, egyúttal a Németországi Mutlangen és Türkheim településekkel kölcsönösen [[testvérváros]]i kapcsolatot létesítettek. A temetőben az elhagyott, régi keresztekből egy sírkertet hoztak létre, melynek központjában egy-egy régi magyar, bunyevác és német sírkő áll. Előttük fekszik a temetőben talált legrégebbi, jó állapotban lévő rózsaszínű márványlap, amelyen az 1830-ban elhunyt Anna Mari Wegelein neve olvasható, aki még a németországi Laufenburgban született. Két neves német vaskúti -– Anton Kraul és Paul Flach -– szülőházán emléktáblát helyeztek el. A Polgármesteri Hivatallal átellenben a betelepülésre vonatkozó, kétnyelvű emléktáblát állítottak fel.

Az országos [[Millennium#2000|Millenniumi ünnepségek]] keretében Vaskúton [[2000]]. [[június 11.|június 11]]-én]] Hermann János államtitkár adta át a Millenniumi zászlót. Fábri Géza, akkori iskolaigazgató megzenésítette Szűcs Ferenc Ballada a Nemzetfáról c. kórusművét, amely a templomban került előadásra. 2000. [[augusztus 20.|augusztus 20]]-án]] a község fennállásának 600. évfordulóját ünnepelték meg.

2006-tól július első hétvégéjén Vaskúti Vendégváró Vigasságok néven évente megrendezésre kerül egy rendezvénysorozat, amelyen a testvértelepülések küldöttségei is részt vesznek. Ezen kívül a báli szezonban külön-külön bálokat tartanak a bunyevác, cigány és német kisebbségek és a székelyek is. Utóbbiak 2000 ősze óta bukovinai[[bukovina]]i szülőfalujuk, Fogadjisten hagyományát folytatva Mihály -napi búcsút is tartanak.

A 18. századi betelepülések, betelepítések következtében Vaskút lakossága több nemzetiségű, melynekaminek nyomai a mai napig fennmaradtak, de 1950-ig a három fő nemzetiség elég élesen el is különült egymástól mindenféle tekintetben. 1950 után egyre gyakoribbak lettek a vegyes házasságok, így ma már leginkább a hagyományőrzésben találjuk meg.

Ha a török időkre is visszagondolunk, akkor időben elsőként a bunyevácokat említhetjük. A [[délszláv]] nemzetiségek [[katolikus]] és latin betűvel író nagy csoportjának egyike. [[Dalmácia (horvátországi régió)|Dalmáciai]]i eredetűek, és többé-kevésbé megkülönböztetik magukat a [[horvátok]]tól. Önálló nemzetiséginemzetiségként való elismertetésük érdekében 2006-ban országosan ezernél több aláírást gyűjtöttek össze, de a magyar országgyűlés szinte egyöntetűen elutasította a kezdeményezést, így ''hivatalos'' megfogalmazásban bunyevác-horvátoknak nevezik őket. Lélekszám szerint kezdettől máig a község harmadik nemzetisége: számarányuk az 1880-as 9,1%-ról egyenletesen csökkent az 1941-es 4,6%-ra.<ref name="Flach1">Paul Flach: Waschkut 648. o.</ref> Ebből kifolyólag közülük legtöbben anyanyelvükön kívül a németet és a magyart is beszélték. Kisebbségi önkormányzatuk van.

A [[18. század]] közepétől kezdve egészen 1946-ig a falu lakosságának túlnyomó és módosabb részét alkották. Részarányuk 1880 és 1941 között 80,3% és 83,8% között változott.<ref name="Flach1" /> Németországban ma is létező nemzetiség a sváb, nálunk mégis van némi pejoratív kicsengése ennek a széles körben -– szinte kizárólagosan -– használt elnevezésnek. Bár a politika a 19. századtól asszimilációjukat adminisztratív eszközökkel is erősítette, és így a magyar nyelvet elsajátították, még az 1950-es években is előfordult az idősebbek között, aki egyáltalán nem tudott magyarul beszélni. Az 1946-47-es Németországba telepítés után számuk jelentősen lecsökkent. A rendszerváltás után a német identitás erősítésére történtek lépések (ld. [[Vaskút#Oktatás|Oktatás]]), és a német kisebbségi önkormányzat kezdettől fogva működik.

A korabeli népszámlálási adatok szerint mindössze egy személy vallotta magát szlováknak, szintén egy szerbnek.<ref name="Flach1" /> Az [[izraelitazsidó vallás]] vallásúakúak száma 1820-ban nyolc, 1890-ben 70, ezután 1941-re 14-re csökkent.<ref>Paul Flach: Waschkut 574. o.</ref> A II. világháború után már nincsenek a községben. Viszont ma is él itt néhány cigány család: a 2010-es választásokon kisebbségi önkormányzatot is alakítottak.

=== LakosokA lakosok számának alakulása ===

Vaskúton a lakosság zöme [[római katolikus vallás]]ú volt; ma már, a [[szocializmus]] évtizedei után számottevő a meg nem kereszteltek, vallást nem gyakorlók száma. Jelenleg is vannak református vallásúak, valamint 1945 előtt voltak izraeliták is: nekik külön temetőjük van. A kis területű zsidó temető -– használaton kívül -– ma is létezik, melyet az önkormányzat kegyeleti szempontból nem kíván megszüntetni. A részletesen ismertetésre kerülő építmények a [[római katolikus egyházhozegyház]]hoz tartoznak.

[[Kép:Szentháromság szobor 43.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Szentháromság -szobor a templommal szemben]]

Hogy a templom építése valóban 1759-ben kezdődött, azt a bajai uradalom pénztárkönyvének ide vonatkozó tételei is bizonyítják. Szintúgy a vaskúti templom részére {{szám|98000}} tégla ''vágása'' szavából tudható, hogy a templom falai vályogból épültek, részben ezért kellett száz év elteltével újat építeni. A 12 öl hosszú, 4 öl széles, 300 embert befogadó templom 1765-ben készült el teljesen, de misét 1763-tól tarthattak benne. Fabcsics Mihály bajai plébános áldotta meg: mivel a szenteléshez püspöki közreműködés kell, ezért szabatosan és latinul fogalmazva az épület nem lett felszentelve, csak ''benediktálva''. A [[Szentháromság]] tiszteletére emelt templomban három oltár volt: a főoltár a Szentháromság, a jobb oldali mellékoltár [[Szűz Mária]], a bal oldali a Szent kereszt tiszteletére lett megáldva, ennek megfelelő festménnyel, illetve szobrokkal. A templomnak kis kórusa, és négyregiszteres orgonája volt. A főoltár új festményét 1871. [[június 4.|június 4]]-én]], a templom búcsújának napján -– ez mindig a [[Pünkösd]]öt követő vasárnapon van megtartva -– áldotta meg Breinvolk plébános. Josef Kessler, a Bécsi Művészeti Akadémia festője készítette, és ez az oltárkép van jelenleg is. A templomban boltíves kriptákban hét halott talált ideiglenes nyughelyet, köztük az első és harmadik vaskúti plébános. A templom 1877-es lebontásakor a földi maradványokat a temetőben helyezték el.

1875. [[május 20.|május 20]]-án]] döntött a községi testület az időközben szűkké vált épület lebontásáról, és új templom építéséről, ami [[1877]] tavaszán kezdődött el Hunyady Antal bajai építész vezetésével. Az első templom alapkövét megőrizve a főoltár mögé beépítették. A {{szám|43600}} guldenbe<ref>Forint németül gulden, rövidítése fl. (florin után)</ref> került templomot 1880 búcsúvasárnapján áldotta meg Latinovits Gábor [[kanonok]], aki korábban vaskúti plébános volt. A templombelső [[freskó]]it Lohr Károly, a festett üvegablakokat Walter Gedeon készítette, míg a kifestést Greiner Károly végezte 1905-ben. A [[reneszánsz stílus]]ban épült, 49,25 méter hosszú, 18 méter széles, 11,45 méter belmagasságú, 30 méteres toronnyal rendelkező épület méretével a [[Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye]] templomai között előkelő helyet foglal el. A négy oltár közül a főoltár két szoborral Hensch Ignác budapesti szobrász műve. A két mellékoltárt Jakobey Károlynak a megfeszített Krisztust illetve a szeplőtelen fogantatást ábrázoló festményei díszítik. A negyedik oltárt a [[Lourdes]]-i Mária tiszteletére állították 1918-ban. A templomban nyolc szobor van, melyek 1905 és 1934 között, magánszemélyek adományozása során kerültek oda. Az orgonát a pécsi [[Angster orgona- és harmóniumgyár|Angster orgonagyár]] készítette: 23 regisztere és 1230 fémsípja van.

Az alapítványt a Kecskeméti Bíróságon 2000. [[június 16.|június 16]]-án]] jegyezték be közhasznúként. Több sikeres pályázat és a lakossági adományok segítségével 2001-ben folytatódhatott a két évvel korábban félbehagyott munka. A Szendi-Barokk Kft. szerződésben vállalta, hogy a korábbival azonos minőségben elvégzi a hátralévő restaurálási munkákat, ami 2002-ben be is fejeződött. A padok felújításával, szőnyegek, technikai eszközök beszerzésével a belül teljesen felújított, modernizált templom felszentelését 2002. [[augusztus 19.|augusztus 19]]-én]] [[Bábel Balázs]] érsek ünnepi szentmise keretében elvégezte. Hátra volt még a templom külső javítása, festése, amelyet a [[foktő]]i B.TÉKER Kft végzett el; a külső szentelés szintén Bábel érsek úr által 2005 Szentháromság vasárnapján történt. Ez a kilenc évig tartó teljes felújító munka 45 és fél millió forintba került, amelyből a hívek adománya 15 és fél millió forint volt.<ref name="t130">130 éves a Szentháromság templom és 10 éves az alapítvány Vaskúton, Kiadó: "Vaskúti Római Katolikus Templomért és Kápolnáért" Alapítvány, 2010. július 2-4.</ref>

1992-ben a bejárat melletti két külső fülkében Szent István és [[Szent Imre]] szobrát helyezték el; a stációk képeit [[Udvardi Erzsébet]] bajai festőművész készítette, és ugyanő tisztította, felújította 2007-ben. Mivel a Kálvária közvetlenül a közút mellett fekszik, a jelentősen megnövekedett forgalom miatt -– a kálváriadomb 2-3 évtizeddel korábbi megerősítése ellenére -– az épületben több helyen repedések keletkeztek. A Vaskúti Római Katolikus Templom és Kápolnáért Alapítvány lebonyolította az épület teljes felújítását, megerősítését, egyúttal a berendezést is korszerűsítették. A munkák 2008-2009-ben, a Polgármesteri Hivatal dolgozói és a lakosság összefogásával történtek, de a költségek így is meghaladták az 1,2 millió forintot. A megújult Kálváriát Bábel Balázs érsek szentelte fel 2009. július 4-én.

[[Kép:Temetői kápolna 101.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|A temetői kápolnatemetőkápolna]]

A felújított kápolnát a Vaskútról származó, jelenleg a Győri Papnevelő Intézet tanára, Hrotkó Géza kanonok szentelte fel [[2008]]. [[július 6.|július 6]]-án]]. A kápolna Jézus Szíve ünnepén és [[Mindenszentek napja|Mindenszentek napján]] van nyitva, de harangját a temetéseken megkongatják.

=== [[Plébánia]] ===

A vaskúti katolikusok 1772-ig a bajai plébániához tartoztak: a német, magyar és szlovák nemzetiségűek a német-magyar paphoz, a bunyevácok a [[Ferences szerzetesek]]hez. Ez elég megterhelő volt, de [[1772]]. [[január 25.|január 25]]-én]] Németh János személyében hivatalba lépett az első vaskúti plébános. 2011-ig huszonöten vezették a parókiát. Az első plébánia épületet [[1774]]. [[szeptember 13.|szeptember 13]]-án]] szentelte fel Kurta Mihály hajósi plébános. A kis épülethez a kor falusi szokása szerint ló- és tehénistálló, nagy kert is tartozott. Az eredetileg nádtetős épületet -– ahol 1822-ben tűzeset is volt -– 1907-ben bontották le, és helyére a ma is álló modern, tágas plébániát építették fel. Az építkezést Schwerer Ferenc plébános szervezte, melyhez saját vagyonából 8000 [[aranykorona|aranykoronával]] járult hozzá.<ref name="t120" />

=== Harangok[[Harang]]ok ===

*'''Szent József-harang''' harang

*'''SzentháromságSzenthároms-harang''' harang (első)

Az [[1781]]. [[május 5.|május 5]]-én]] a tornyot ért szerencsés kimenetelű villámcsapás után -– senki nem sérült meg, tűz nem, csak kisebb kár keletkezett -– ugyanazon esztendő [[szeptember 17.|szeptember 17]]-én]] Palma Károly Ferenc [[segédpüspök]] több bajai és helyi előkelőség jelenlétében két új, az elsőnél nagyobb harangot szentelt fel: közülük ez a legnagyobb, 4 center és 16 pfund tömegű.<ref>A harang tömege átszámítva 233,2&nbsp;kg.</ref> A templom 1876 őszén történt lebontásakor a Kálvária kápolna tornyába került. Az I. világháború során hadi célra lefoglalták és elszállították.

Az I. világháború idején a Szentháromság harang kivételével az összeset hadi célra lefoglalták, és 1916-17-ben elszállították. A háború után 1924-ben került sor három új harang beszerzésére. A Karácsonykor történt harangavatásról a ''Sonntagsblatt'' [[1925]]. [[január 11.|január 11]]-i]] száma is hírt adott.<ref>Az általam ismert források közül leghitelesebbnek és legrészletesebbnek tartott Paul Flach: Waschkut c. művének 546. oldalán még a rövid cikk is olvasható német nyelven. A hivatkozott újság a magyar [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]] nem lehet, mert az csak 1921-ig jelent meg.</ref>

*'''Erzsébet-harang''' harang

*"'''Harmadik" harang'''

*'''Szent Vendel-harang''' harang

*A Kálvária -kápolna tornyába 1922-ben egy 25 kilogrammos harangot szereltek fel, amelyet Zick György ajánlott fel. Készítésének adatai nem ismertek, felirata nincs. Ma is a helyén van.<ref name="rigo" />

*A temető kápolnájának tornyába egy 48 kilogrammos harang került 1924-ben, Rosina Kindl adományaként, 1924-ben. A soproni Seltenhofer Fiai harangöntő gyárbanharangöntőgyárban készült, száma 4546. Ma is ott van, temetéseken használják.<ref name="rigo" />

*'''Rákóczi-harang''' harang

[[Kép:Vaskút nagyiskola 121.jpg|jobbra|bélyegkép|400px|A vaskúti központi iskola<br>Előtérben az 1979-es épület nyugati homlokzata, utána az 1975-ös bővítés, utána az 1885-ös régi épület megmaradt fele, végül az 1997-ben épült komplexum nyugati homlokzata látszik.]]

Az alsó szintű oktatás [[1762]]-ben kezdődött, az első nem német gyerekek tanítója -– egy személyben kántor és jegyző -– Varga József volt, az első német tanító Wofgang Schaub. 1776-ban épült fel a templom mellett az iskolaépület, amely a kántortanító szolgálati lakását is magába foglalta. A római katolikus népiskolában hat osztályos oktatás folyt. A népesség, így a gyerekek száma is rohamosan nőtt, ezért 1829-ben egy, 1873-ban újabb két tanteremmel bővítették az iskolát. 1838-ban már három tanítója volt a falunak. 1885-ben az utoljára épített két tanterem kivételével az épületet lebontották, és helyére új négy tantermes iskolát építettek tanítói lakásokkal. A további létszámnövekedés és a falu terjeszkedése miatt 1910-ben a falu északi részén a ma ''Piros iskolának'' nevezett új épület létesült két tanteremmel és két tanítói lakással. Ez az iskola két egyforma épületből állt: az egyik a Kis utcára nézett (ma Petőfi u.), a másik a Rác utcára (ma Damjanich u.), a két épületnek nagy, közös udvara van.

[[1902]]-ig a gyerekeket anyanyelvükön tanították. Ekkor miniszteri ''utasítás'' írta elő, hogy az iskola elvégzését követően minden tanuló jól tudjon írni-olvasni magyar nyelven. [[1907]]-ben az Apponyi -féle oktatási törvény tovább lépett: a tanítási nyelv magyar lett, az anyanyelvet heti 2-32–3 órában tantárgyként oktatták. [[1935]]-ben ismét változott a tanrend: az első három osztályban anyanyelvükön, a 4-64–6. osztályban magyarul tanultak a gyerekek, évfolyamonként külön tanteremben, délelőtt 8-tól 12-ig, és délután 2-től 4-ig. A tanulói létszám igényelte, hogy a központi és a Piros iskolán kívül még két helyen, a Rác utcában és az Ürge utcában (ma Széchenyi utca) is tantermeket alakítsanak ki. Ez az állapot 1910-től az [[1970-es évekigévek]]ig állt fenn. Miután a két nagyobb iskolát 1975-ben bővítették, a rossz állapotú Széchenyi utcai épületben, két évvel később a Damjanich utcaiban is megszűnt a tanítás. Ez utóbbi még néhány évig napközi otthonként és iskolai konyha-ebédlőként működött. 1979-ben az iskola melletti, nagy területű sarki telket a községi tanács kisajátította, és ott egy kétszintes, hat tantermes új épületet létesítettek. A korábbi helyen felszabaduló helyiségek két szaktanterem berendezésére is lehetőséget adtak. 1980-ban a helyi Bácska Mgtsz tevékeny közreműködésével az iskola területén felépült egy, az egész község igényét kielégítő sportcsarnok; egy évvel később ugyanott egy sportuszodát is átadtak megfelelő időbeosztással iskolai és lakossági használatra, amely 2005-től műszaki okok miatt nem működik.

A községben az [[1950-es évekbenévek]]ben színjátszó csoport működött. A Kultúrházban az [[1953]]-ban épített szabadtéri színpadot [[A trubadúr]] előadásával avatták fel. A csoport vidéken is vendégszerepelt több alkalommal. A kultúrház régi épületét lebontották, és helyén új épület készült, amelyben zenés presszó és klubhelyiség nyílt: 1971-ben adták át a lakosságnak. A falu főutcáján egy tájházat is berendeztek, ami 1986-ig működött. Helyén új épületet emeltek, ahol 1989-ben modern Egészségházat létesítettek. Itt kapott helyet a község két általános orvosi és fogorvosi rendelője, gyermekorvosi rendelő és a nővérszolgálat.

A korábbi bölcsőde helyén -– mivel a három év alatti kisgyerekek elhelyezésére nem volt már szükség -– 1991-ben kialakították az Idősek Otthonát, ahol tíz idős ember elhelyezése, gondozása volt biztosítva. Később a Damjanich utca 75. alatti telken új Idősek Otthona építéséről döntött a község vezetése. Az 50 férőhelyesszemélyes modern létesítményt [[2004]] elején adták át rendeltetésének. Nemcsak helyi idős emberek elhelyezésére van lehetőség, de a környékről is többen jöttek ide.<ref>Vaskúti Hírharang VI. évf. 1. sz. 2004. július 27.</ref>

*Vaskúti Kossuth Vadásztársaság – 1953. [[október 1.|október 1]]-jén]] alakult, és öt község 15 ezer hektárnyi területén gazdálkodik.