„Biedermeier” változatai közötti eltérés

A '''biedermeier''' ('''bieder''': egyszerű, szerény; '''Meier''': a leggyakoribb német vezetéknév) átmeneti [[művészet]]i stílus volt elsősorban Közép-Európában, főként [[1815]] és [[1848]] között. A klasszicizmus, illetve az empire lassú elhalásával párhuzamosan kifejlődött polgári stílus, amely Magyarországon "''[[táblabíró]]''" stílus néven virágzott.<ref name="kislexikonbiedermeier">{{Cite web|url=http://www.kislexikon.hu/biedermeier_a.html|title=KISLEXIKON - Biedermeier stilus}}</ref> Több művészeti ágban, így a [[festészet]]ben, az [[irodalom]]ban és a [[lakáskultúra|lakáskultúrában]] is jelentkezett.A stílus kispolgári miliőt, békét, nyugalmat áraszt egyszerű eszközökkel, pátoszmentesen, mind a festészetben, mind a lakásberendezések területén. Jellemzője a kisember megértő ábrázolása. Ezért fontos szerephez jut a [[arckép|portré]], a biedermeier portrék általában kispolgári romantikával átitatott klasszicista festmények. Fontos a [[életkép|zsánerkép]] is, melyre egyik legismertebb példa [[Borsos József (festő)|Borsos József]] ''Bál után'' című festménye a [[Magyar Nemzeti Galéria|Magyar Nemzeti Galériában]].Biedermeier stílusúnak szokták minősíteni az első [[magyar kártya|magyar kártyát]] is.Jellegzetesek a biedermeier bútorok hajlított formáikkal. Új szekrénytípus a vitrines szekrény. Ép biedermeier bútorokat őriznek [[Jókai Mór]] balatonfüredi villájában és a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ban (Deák Ferenc íróasztala).A biedermeier irodalom a festészethez hasonlóan az [[életkép]]et helyezi előtérbe. A stílus egyes elemei még [[Petőfi Sándor]] költészetében is előfordulnak.