„Ófehértó” változatai közötti eltérés

Első ismert birtokosa ''Gothárd'' és rokonsága volt. [[1326]]-ban [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] király Fejértót hűtlenség miatt elkobozta Gothard fiaitól Páltól és Jánostól, valamint testvérétől Lászlótól, és a [[Gutkeled nemzetség]]hez tartozó [[Báthori-család|Báthory Bereck]] fiainak adományozta. [[1332]]-ben a pápai tizedlajstromban szerepelt neve. [[1418]]-ban a [[Báthori-család|Báthori család]] Szaniszlófi ágának, [[Báthory Zsigmond]]nak birtoka, majd a Báthoryak kihalta után a Vay, [[Károlyi család]] is birtokosa volt. A [[16. század]]ban Lónyay Istváné, majd fiának Zsigmondnak birtoka. A [[17. század]]ban Lónyai Judit kezével a Bogdányi családé lett, majd a Csáky, Kornis, Erdődy családoké lett. A török időkben egy időre elnéptelenedett, s csak a [[18. század]]ban népesedett újra. [[1772]]-ben DessewdyDessewfy Sámuel sárosi főispán szerezte meg, majd a század végén a gróf Szirmai családé lett. Birtokosai a [[18. század]] második felében és a [[19. század]] első felében a gróf Csáky család, a Pálffyak és a Szextyek voltak. A [[20. század]] elején gróf Majláth József birtoka volt.