„Kontinens” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Geológia: kékít |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
24. sor:
A kontinens fogalma a [[geológia]] értelmezésében a különböző kontinensek elkülönítése nem játszik akkora szerepet, mint a természetföldrajz esetében. Sokkal fontosabb a kontinens és az óceán elkülönülése. A [[litoszféra]] lemezekre tagolódik, melyek [[kontinentális kéreg|kontinentális]] és [[óceáni kéreg|óceáni]] elemekből tevődnek össze. Ezen lemezek általában mindkét kéregtípust magukon hordozzák, de van példa arra is, hogy csak óceáni kéregből áll ([[Csendes-óceáni-lemez]], [[Nazca-lemez]]). A kétféle kéreg közötti legszembetűnőbb különbség a vastagságukban és az őket felépítő [[kőzet]]ek típusában mutatkozik.
A kontinentális kéreg jóval vastagabb az óceáni kéregnél: az előbbi átlagosan 40 km vastag, de a [[kraton]]oknál 100 km is lehet; ezzel szemben az utóbbi maximális vastagsága 6 km, az [[óceáni hátság|óceánközépi
* a ''stabilizálódott kéregrész''t, amely a kéreg legnagyobb területű része.
* a ''mobilis torlódásos öv''et, azaz a fiatal [[gyűrthegység]]ek területét, mint az [[Alpok]], [[Kárpátok]] és [[Kárpát-medence]], [[Balkán-félsziget]], [[Anatólia]], [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]], [[Irán]], [[Afganisztán]], [[Himalája]], [[Tibet]], [[Mianmar|Burma]], [[Maláj-félsziget]], [[Indonézia]], [[Pápua Új-Guinea]], [[Kamcsatka]], [[Kordillerák]], [[Andok]].
85. sor:
== A kifejezés szűkebb használata ==
A ''kontinens'' kifejezés gyakran csak egy földrész összefüggő szárazföldi területeit jelenti a vele szomszédos szigetek nélkül. Így ''az európai kontinens'' kifejezés gyakori jelentése „Európa szigetek nélküli területe”. Például: a [[budapest]]i [[M1-es metróvonal|Millenniumi Földalatti Vasút]] (M1-es metró) volt ''az európai kontinens'' első földalatti vasútja. (Mivel egész [[Londoni metró#Az első tube-vonalak|Európa első, földalattija
== Jegyzetek ==
| |||