Wikipédia

„Budapest trolibuszvonal-hálózata” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
pontosítás
121. sor:
{{Idézet 2|Szerdán délben a városligeti nagy körönd széles útján, egymás mögött sorakoztak fel a gyönyörű szovjet trolleybuszok, hogy Sztálin születésnapján elinduljanak első útjukra. (…) A beszédek elhangzása után a megjelent közönséget meghívták ingyen körutazásra a trolleybuszokon. (…) Pillanatok alatt megtelt mind a 25 kocsi az első, boldog, hivatalos „potyautasokkal”. (…) Az útvonalon végig a járókelők lelkendezve üdvözölték a járműveket, melyek a magyar–szovjet barátság alkotóerejét, a szovjet ipar dicsőségét hirdetik és új, világvárosi színnel gazdagítják fővárosunk utcáit.|Elindultak a pesti trolleybuszok Sztálin születésnapján, Magyar Nemzet, 1949. december 22.{{refhely|Legát 2008|177. oldal}}}}
 
AzA ezthálózatfejlesztés követőaz évekbenátadást fokozatosankövetően épültekmásfél kiévvel azkezdődött meg, először a Kossuth Lajos tér és a Jászai Mari tér között épült ki új vonalakvonalszakasz, azonban a 70-es meghosszabbítása helyett új járat indítása mellett döntöttek [[71-es trolibusz (Budapest)|71-es]] számjelzéssel. A következő években a villamosközlekedés kiváltásával létrejött a Podmaniczky és az Izabella utcai vonalcsalád ([[72-es trolibusz (Budapest)|72]], [[73-as trolibusz (Budapest)|73]], [[76-os trolibusz (Budapest)|76]]), aminek a járatai a [[Nyugati pályaudvar|Nyugati]] és/vagy a [[Keleti pályaudvar]] irányába közlekedtek.<ref name=halozattortenet /> 1953-ban az [[M2-es metróvonal]] építésével párhuzamosan elvetették az [[Ötéves terv (Magyarország)|első ötéves tervben]] előirányzott, legfőképp metróra ráhordó szerepet betöltő járatok létesítését, melyek közül végül csak egy valósult meg:{{refhely|BME|69. oldal|azonos=BME69}} még ez év októberében októberében megindultak az építési munkálatok a józsefvárosi Baross utcában, és még az év végén elindult a mai [[83-as trolibusz (Budapest)|83-as troli]] elődje, a [[74-es trolibusz (Budapest, 1953–1973)|74-es]] (igaz a kezdetekkor még autóbuszokkal).<ref name=Barossutca>{{cite web |url=http://iho.hu/hir/a-baross-utcai-trolibuszvonal-tortenete-130822 |title=A Baross utcai trolibuszvonal története |author=Istvánfi Péter |publisher=iho.hu |date=2013-08-22 |accessdate=2018-03-14}}</ref> Az új fejlesztési terv az újonnan létesítendő trolibuszvonalakat városrészek gyűrűs összekötése végett és a meglévő villamosvonalak tehermentesítésének érdekében kívánta létesíteni.{{refhely|azonos=BME69}} Ennek jegyében 1953 végén határozat született a Hungária körúti [[75-ös trolibusz (Budapest)|75-ös viszonylat]] megépítéséről is,<ref>{{cite web |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/HU_BFL_XXIII_102_a_1_1953-12-10/?pg=189&layout=s |title=1953. december 10. – Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1) – Előterjesztés Budapest közlekedésének megjavítására 1954–57-ben. (188–190. oldal) |publisher=Hungaricana |accessdate=2018-03-14}}</ref> ezt 1954 szilveszterén adták át.<ref name=halozattortenet />
 
[[Fájl:Budapest trolleybus network 78 plan (1954).svg|bélyegkép|260px|A Csepel–Pesterzsébet–Kispest–Kőbánya trolibusz útvonalterve (1954){{jegyzet*|A járat útvonala mai közterület-nevekkel, hiányosan: Csepel, Nefelejcs utca végállomás – II. Rákóczi Ferenc út – Kossuth Lajos utca – Ady Endre út – Gubacsi híd – Nagysándor József utca – Hunyadi utca – Ady Endre út – Üllői út – Ceglédi út – Bihari utca – Mázsa tér – Pongrác út – Kerepesi út – Puskás Ferenc Stadion végállomás<ref name=19540624-BFTVB>{{cite web |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/HU_BFL_XXIII_102_a_1_1954-06-24/?pg=4&layout=s |title=1954. június 24. – Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1) (5–8. és 105–106. oldal) |publisher=Hungaricana |accessdate=2018-03-14}}</ref>}}]]
Bár látványosan fejlődött a trolihálózat, mégis több vonal csak tervi szinten maradt: az egyik legkorábbi ilyen a Közlekedési Igazgatóság csepeli Nefelejcs utcát a Gubacsi hídon át, Pesterzsébet, Kispest és Kőbánya érintésével a Puskás Ferenc Stadionnal összekötő 78-as<ref name=19530709-BFTVB>{{cite web |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/HU_BFL_XXIII_102_a_1_1953-07-09/?pg=36&layout=s |title=1953. július 9. – Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1) – Bejelentés a közlekedésben 1953. és 1954. évre javasolt új vonalakra és ideiglenes útvonalkorlátozásokra. (37–39. oldal) |publisher=Hungaricana |accessdate=2018-03-14}}</ref> jelzésű trolibuszjáratának ötlete volt, aminek kivitelezését Budapest Főváros Tanácsa 1954-ben jóvá is hagyta.<ref name=19540624-BFTVB /> A második ötéves terv legnagyobb közlekedési beruházásaként 1956-ban kezdték volna meg az építését, azonban a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium álláspontja 1955 tavaszán megváltozott, [[Bebrits Lajos]] miniszter 1955. május 3-án kelt levelében a projekt felülvizsgálatát kezdeményezte a magas költségek miatt.{{refhely|BME|74. oldal|azonos=BME74}} A minisztérium szóvá tette, hogy indokolatlan és gazdaságilag csak nehezen megtérülő lenne ezen a nyomvonalon trolibuszjárat létesítése és hogy helyette érdemesebb lenne villamostarifájú autóbuszjárat létesítése vagy tarifarendezéssel megoldani a 19-es (Csepel – Pesterzsébet) és a későbbiekben kőbányai meghosszabbítással kiváltani kívánt 13-as busz (Ceglédi út – Mázsa tér) üzemeltetését.<ref name=19530709-BFTVB />{{refhely|azonos=BME74}} Az 1953-as javaslati csomagokban szerepelt továbbá még az [[M2-es metróvonal]] első szakaszának építéséhez kapcsolódóan a Népszínház utcai 79-es és a Március 15. tér – Rákóczi út – Bosnyák tér útvonalra tervezett 80-as viszonylatok létesítése is,<ref name=19530709-BFTVB /> amik mellett az Orczy tér – Keleti pályaudvar – Nyugati pályaudvar – Kossuth Lajos utca és a Népstadion – Dózsa György út – Újpest útvonalon is újabb járatokat kívántak létesíteni.{{refhely|BME|72. oldal|azonos=BME72}} Az 1954-es tervek között szerepelt még a Baross utcai 74-es troli józsefvárosi meghosszabbítása is a Vajda Péter utcán és a Könyves Kálmán körúton át a Népligetig.<ref name=19540624-BFTVB />
 
Az 1956-os forradalom jelentős károkat okozott a hálózatban, mindazonáltal míg a legtöbb helyen helyreállították, a 71-es önálló szakaszán végleg felszámolták a troliközlekedést. Az évtized végére a helyreállítást követően már csak rövid szakaszokon épült ki felsővezeték, főként a Keleti pályaudvar szomszédságában lévő Bethlen Gábor utcában és térségében: az 1955-ben indított, ám mindössze egy éven át üzemelő 78-as viszonylat (Váci út – Alpári utca) meghosszabbított változataképp közvetlen kapcsolat létesült a Dózsa György út felé is 1957 februárjában, immáron [[79-es trolibusz (Budapest)|79-es]] számmal. A jelzésváltoztatásra azért volt szükség, mert ekkorra már a [[78-as trolibusz (Budapest)|78-as]] számot a korábbi 70A betétjárat kapta meg, előfutáraként a Kossuth Lajos tértől induló viszonylat májusi meghosszabbításának. 1957 októberében elindult a 72-es viszonylat betétjárata a Nyugatitól a MÁV kórházig, a korábban felszabadult 71-es számmal.<ref name=halozattortenet />
 
==== A felszámolási tervezet (1963–1973) ====
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_trolibuszvonal-hálózata”