„Zvonigrad” változatai közötti eltérés

A bécsi hadilevéltárban megtalálható a vár 1699-es alaprajza, amit várnak a katonai határőrvidék igényeinek megfelelő átépítése idején készítettek. Az alaprajzon jól megkülönböztethető az öregtorony és a nagy valószínűséggel a régebbi alapokon emelt újabb épületek is. A várat hosszan elnyúló falak övezték, melyeket úgy osztottak meg, hogy a vár kettős külső várat kapott. A vár bejárata nagy valószínűséggel nyugaton nyílott. A belsővár hossza 24 méter, szélessége 13 méter lehetett. A vár legmagasabb pontját egy citadella képezi, melynek bejárata a délkeleti sarokban nyílott. Itt található a négy részre osztott palota is. A palotának még ma is jól kirajzolódik az alapja, de a helységek kiosztása már nem észlelhető. A palota a négyzetes öregtoronynak támaszkodott, melyből ma már csak a keleti sarka látható, azaz ahol a palota a toronyhoz kapcsolódott. Az egyméteres falakkal bíró torony valószínűleg a belsővár legrégebbi része lehetett, melyhez utólag építették hozzá a közvetlenül a törökök kiűzése után készített, bécsi alaprajzon látható is látható külső védelmi rendszert. A belsővár négyszögletes volt, amit egy szabálytalan alaprajzú külsővárral öveztek. Látható, hogy a várat úgy vették körül falakkal, hogy azok egy kettős külsővárat képeztek. A külsővár falait ma már nem lehet végigkísérni, egykori helyük csak a terepalakulatokból sejthető.