„Tétényi Pál” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
39. sor:
== Életpályája ==
 
1948-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Budapesti Műszaki Egyetemen]], majd 1949-ben átkerült a [[moszkva]]i [[Moszkvai Állami Egyetem|Lomonoszov Egyetemre]]. Itt szerzett vegyészdiplomát 1954-ben. Ennek megszerzése után Moszkvában maradt, ahol a kandidátusi fokozat megszerzéséhez folytatott tanulmányokat (aspiráns volt) három évig. Ennek végén hazatért és az [[MTA Központi Kémiai Kutatóintézet]] tudományos munkatársa lett. Egy évvel később a magkémiai osztály vezetőjévé nevezték ki. 1960-ban távozott az intézettől. Közben 1959-ben az Országos Atomenergia Bizottság izotópalkalmazási szakbizottságának titkára, valamint az OAB Izotópelosztó Intézetének (ma: MTA Izotópkutató Intézete) igazgatója lett. Itt 1970-ig dolgozott. Ötévi akadémiai kitérő (MTA főtitkárhelyettese) után ismét az MTA Izotóp Intézete igazgatója lett. Két év után a [[Minisztertanács]] Tudománypolitikai Bizottságának titkárává nevezték ki. 1983 júniusban a [[Magyar Szocialista Munkáspárt]] Központi Bizottsága Tudományos, Kulturális és Közoktatási osztályának vezetőjévé választottáknevezték ki, majd 1985 áprilisban az [[Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság]] elnöke lett, emellett az Országos Atomenergia Bizottság vezetését is átvette, e két testület élén 1989-ig állt. UtóbbinakAz OAB-nak 1968 és 1995 között volt tagja, 1971 és 1975 között alelnöke. Mindkét tisztségét 1989-ig viselte. Közben 1969-től a [[Szegedi József Attila Tudományegyetem]] (2000-től Szegedi Tudományegyetem) címzetes egyetemi tanára, illetve 1977 és 1989 között az MTA Izotópkutató Intézet félállású munkatársa, majd tudományos tanácsadója volt. 1989-ben kutatóprofesszori megbízást kapott. 2012 óta kutatóprofesszor emeritus az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Izotópkutató, 2013-tól Energia és Környezetbiztonsági Intézetében.
 
1957-ben védte meg a kémiai tudomány kandidátusi értekezését Moszkvában, majd 1966-ban megszerezte akadémiai doktori fokozatát. Az MTA Radiokémiai Bizottsága, valamint a Fizikai-Kémiai és Szervetlen Kémiai Bizottságnak lett tagja. 1970-ben megválasztották a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, 1979-ben pedig rendes tagjává. Közben 1970-ben az akadémia főtitkárhelyettesévé választották, majd 1975 és 1985 között elnökségi tagja volt. 1967 és 1970 között a [[Tudományos Minősítő Bizottság]] titkára volt. 1987-ben a Svéd Mérnöktudományi Akadémia, 1991-ben a [[Magyar Mérnökakadémia]] felvette tagjai sorába. Akadémiai tisztségein kívül 1981 és 1985 között a [[Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége]] (MTESZ) alelnöke volt. 1985 és 1989 között a Kossuth- és Állami Díj Bizottság alelnöki tisztét töltötte be. Ezenkívül kora politikai életében is aktív volt: 1980 és 1989 között a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának volt tagja. Az ''ACM Models in Chemistry'', a ''Reaction Kinetics and Catalysis Letters'', valamint a ''Scientometrics'' szerkesztőbizottságában is részt vett.