„Varasd” változatai közötti eltérés

Varasd várát [[1181]]-ben ''„castrum Garestin”'' néven említik először [[III. Béla magyar király]]nak egy a közeli [[Varasdfürdő]]ről szóló oklevélben, a város ekkor már ispánsági székhely. [[1194]]-ben [[III. Béla magyar király|III. Béla]] idősebb fiára, [[Imre magyar király|Imrére]] bízta a horvát területek kormányzását, egyúttal őt tette meg trónörökössé. A kisebbik fiú, [[II. András magyar király|András]] keresztes hadjárat vezetését kapta feladatul apjától. Imre korai halála után mégis ő lett a király, és [[1209]]-ben a vár körül kialakult települést [[szabad királyi város]]sá nyilvánította. Ez számos kiváltsággal járt a város számára, melynek polgárai szabadon választhatták meg elöljáróikat, és mentesek voltak az [[adó]] és [[harmincadvám]] fizetése alól, mégis egyfajta kölcsönös függőségben éltek a vár mindenkori uraitól. A várost a király udvarnokai lakták, akik ekkor építették fel templomát és [[kolostor|monostorát]]. A [[tatárjárás]]ban elpusztult földvárat [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] újjáépíttette. [[1397]]-ben [[Cillei Hermann]] kapta meg [[Zsigmond magyar király|Zsigmondtól]], [[1440]] körül [[Cillei Ulrik]] kővárrá építtette át, majd halála után özvegye, Brankovics Katalin birtokolta.