Wikipédia

„Jakab Ödön (költő)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Kiegészítések, internetes források
Infoboxban, amit lehet wikidatából. A már nem használatos keresztek törlése. A szülei részhez szükségtelen beírni, hogy kinek a szülei, hiszen egyértelmű, hogy kié. Jegyzetek és források sorrendjének cseréje.
1. sor:
{{dablink|Ez a szócikk a költő-író Jakab Ödönről szól, a festőművész életrajzához lásd: [[Jakab Ödön (festő)]]|Disambig gray.svg|19}}
{{Személy infobox
| név = Jakab Ödön
| típus =
| képméret =
| képaláírás =
|születési név=▼
| születési helynév =[[Vadasd]]
| születési dátum=[[1854]].hely [[július= 26.]]
▲| születési névdátum =
| halál helye =[[Budapest]]
|halál dátuma= [[1931]]. [[március 5.]] {{életkor-holt|1854|07|26|1931|03|05}}
| halál dátuma =
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]
| szülei = Jakab Ödön szülei Jakab István (Vadasd, 1795. szeptember 30.–†Vadasd – Vadasd, 1865. január 9.) és <br>Nagy Mária (vajai) (Székelyvaja, Marosmegye, 1823.–†Vadasd – Vadasd, 1907. január 11.)
| házastárs = 1. Szénásy Róza. (Mezőpanit., 1855. február 5.–†Budapest – Budapest, 1905. október 6.) <br>2. d’Aiguemorte Bornand Clara Mária
|szakma=költő, <br />író,<br />drámaíró,<br /> irodalomtörténész
| szakma =
|aláírás=▼
| alsablon =
▲| aláírás =
}}
[[File:Jakab Ödön.jpg| bélyegkép|jobbra|260px|Jakab Ödön 1928-ban]]
[[File:Jakab Ödön2.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Jakab Ödön 1927-ben otthonában, Budapest Vörösmarty utca. 11.a]]
[[File: Jakab_Ödön_sírja_a_Kerepes_Temetőben_2010-ben.jpg| bélyegkép|jobbra|260px|Jakab Ödön sírja a FiúmeiFiumei Úti TemetőbenSírkertben 2010-ben]]
'''Jakab Ödön''' ([[Vadasd]], [[1854]]. [[július 26.]] – [[Budapest]], [[Budapest VII. kerülete|Erzsébetváros]], [[1931]]. [[március 5.]]<ref>Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 105/1931. folyószáma alatt.</ref>) költő, író, drámaíró, irodalomtörténész, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja (1924). Kora irodalmának egyik legnépszerűbb alakja volt, [[népiesség|népi-nemzeti irányú]] verseinek, prózai és színpadi műveinek köszönhetően a 19–20. század fordulójának legkedveltebb szerzői közé tartozott.
 
== Életútja ==
 
Jakab István földbirtokos és Nagy Mária fia. 1863-tól a [[marosvásárhely]]i [[Bolyai Farkas Líceum|református kollégiumban]] végezte középiskolai tanulmányait. Első verseit ekkor, marosvásárhelyi diákévei alatt írta nagy lelkesedéssel, s tanárai – [[Mentovich Ferenc]] és [[Tolnai Lajos (író)|Tolnai Lajos]] – is buzdították az irodalmi pályafutásra. „Első feltünést keltett költeménye: Nem látták a kicsi fiam? a [[Fővárosi Lapok]]ban 1874-ben jelent meg; azóta verses és prózai dolgozatokat írt még a következő lapokba: [[Vasárnapi ÚjságUjság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Újság]] (1877 óta), [[Figyelő (folyóirat, 1876–1889) |Figyelő]] (VI. 1879. Kazinczy Ferencz classicismusáról), [[Magyarország és a Nagyvilág]], [[Ország-Világ]], Koszorú, Havi Szemle, [[Magyar Szalon]], [[Pesti Napló]], [[Egyetértés (napilap) |Egyetértés]], [[Budapesti Hírlap (napilap, 1881–1938) |Budapesti Hírlap]], Athenaeum nagy képes Naptára, Igazmondó (1876–78), Székely Nemzet, Divat-Salon, [[Arad és Vidéke]] (1882–90), Képes Családi Lapok (1885), [[Kölcsey Egyesület]] Évkönyve (IV. 1887), Erdélyi Írók és művészek Almanachja (1892), Magyar Írók és Művészek (1894), Nemzeti Újság (1896. 265-ik sz., Még egy szó a czímkérdésről) satöbbi.”<ref>{{Cite web |title=Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái |url=http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/j/j09405.htm |work=mek.oszk.hu |accessdate=2020-06-29}}</ref>
 
1874-től a [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|kolozsvári tudományegyetemen]] hallgatott magyar nyelvet és irodalmat, s 1878 januárjában e tárgyakból szerezte meg tanári oklevelét is. Ezt követően két hónapot [[Budapest]]en töltött, és megjelent versei után kapott honoráriumából élt, majd 1878 júniusától báró Kemény Domokos marosvásárhelyi házánál nevelősködött. 1879 tavaszától rövid ideig a [[pancsova]]i, majd ugyanazon év szeptemberétől a [[déva]]i főreáliskolában tanított. 1884-ben Budapestre költözött, s a fővárosi VI. kerületi főreáliskola tanára volt egészen 1910-es nyugdíjazásáig. A tanítástól való visszavonulását követően életét az irodalomnak és irodalomtörténeti vizsgálódásainak szentelte. Szoros baráti kapcsolatot ápolt [[Tömörkény István]] íróval a [[Dugonics Társaság]] alapító tagjával. Jakab Ödön írásait a [[Szegedi Napló]]ban közölte Tömörkény István.
83 ⟶ 85 sor:
*Jakab Ödön: A mi harangjaink. 2019. október 22. [https://www.youtube.com/watch?v=40kD-0zSfZQ videó]
*Mihályfalvi János. Zene Vesztergám Miklós. 2018. június 22. Hazaszeretet. Jakab Ödön. MIHI 2018.[https://www.youtube.com/watch?v=Xe3LXnLQE-c videó]
 
== Jegyzetek ==▼
{{Jegyzetek}}
 
== Források ==
* [[Gulyás József (irodalomtörténész)|Gulyás József]]: Az Árgirus-mese feldolgozásai. Sárospatak, 1910.
105 ⟶ 111 sor:
* Jakab Ödön, halotti értesítő.<ref>[https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/382925. Jakab Ödön, halotti értesítő.]</ref>
* Kozák Péter. Jakab Ödön. Névpont. 2013.<ref>[http://www.nevpont.hu/view/6618. Jakab Ödön. Névpont]</ref>
 
▲== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Irodalom}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Jakab_Ödön_(költő)”