„Szidóni Rajnald” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
9. sor:
[[Szidóni Gellért]] és Bures-i Ágnes fia, a hűbérbirtok első urának, [[Grenier Eustache]]-nak az unokája. Az országos politikai életbe akkor került be, amikor 1170-ben feleségül vette [[Courtenay Ágnes]] volt jeruzsálemi királynét. Ágnes első férje, Marasi Rajnald 1149-ben elhunyt, a második, [[I. Amalrik jeruzsálemi király]] még mint jaffai és aszkaloni gróf 1163-ban elvált tőle (két gyerekük született, [[Szibilla jeruzsálemi királynő|Szibilla]] és [[IV. Balduin jeruzsálemi király|Balduin]], akik mindketten uralkodók lettek), a harmadik, [[Ibelin Hugó]] 1169/1171-ben halt meg. Runciman [[Türoszi Vilmos]]ra hivatkozva azt állítja, hogy Rajnald is elvált Ágnestől, de erre más bizonyíték nincs.{{refhely|Runciman 1999|569. o.}}{{refhely|Hamilton 2005|33–34. o.}}
Amalrik halálával 1174-ben kiskorú, leprás fia, IV. Balduin lett a király, Szidóni Rajnald pedig a király mostohaapja. A bárói nagytanácsnak és legfelsőbb bíróságnak, az ''Haute cour''nak régenst kellett kijelölnie, és Rajnald azok pártján állt, akik végül [[III. Rajmund tripoliszi gróf|III. Tripoliszi Rajmundot]], Amalrik első unokatestvérét s így Balduin nagyatyai nagybátyját választották meg [[Plancyi Miles]] ellenében.
Rajnald 1177-ben részt vett a [[Montgisard-i csata|montgisard-i csatában]], 1179-ben viszont csapatával későn érkezett a Jákob gázlója menti ütközethez; Türoszi Vilmos szerint sok menekülő keresztény életét menthette volna meg, ha késésének hírét hallva nem fordul vissza Szidónba.{{refhely|Runciman 1999|579. o.}}{{refhely|Barber 2012|273. o.}}{{refhely|Hamilton 2005|143. o.}} Kivette a részét a birodalom védelméből, amikor Szaladin 1183-ban betört a keresztény területekre; ugyancsak Türoszi Vilmos tudósítása szerint itt kitüntette magát vitézségével. Ebben a hadjáratban néha a felesége is elkísérte, hogy ápolja egyre betegebb, de elszánt fiát, a királyt.
| |||