„Bíró László József” változatai közötti eltérés

'''Bíró László József''', spanyolul '''Ladislao José Biro''' (született: ''Schweiger László József'', [[Budapest]], [[Budapest VI. kerülete|Terézváros]], [[1899]]. [[szeptember 29.]]<ref>Születése bejegyezve a Budapest VI. ker. polgári születési akv. 2806/1899 folyószáma alatt.</ref> – [[Buenos Aires]], [[1985]]. [[október 24.]]<ref>{{CitPer |cím=Inventor of ballpoint-pen dies |periodika=Lawrence Journal-World |dátum=1985-10-25 |url=https://news.google.com/newspapers?nid=2199&dat=19851025&id=XborAAAAIBAJ&sjid=2-UFAAAAIBAJ&pg=5356,6509628 |nyelvkód=en}}; {{CitPer |cím=Ball-point pen inventor dies |periodika=Wilmington Morning Star |dátum=1985-10-25 |url=https://news.google.com/newspapers?nid=1454&dat=19851025&id=qOJOAAAAIBAJ&sjid=yhMEAAAAIBAJ&pg=6941,7408695 |nyelvkód=en}}; {{CitPer |cím=Ladislao Biro, Inventor of Ballpoint Pen, Dies at 86 |periodika=Los Angeles Times |dátum=1985-10-26 |url=http://articles.latimes.com/1985-10-26/business/fi-13351_1_fountain-pens |nyelvkód=en}}</ref>) magyar újságíró, festőművész, feltaláló, nevét világhíressé tette legismertebb találmánya, a [[golyóstoll]] tette világszerte ismertté.

Budapesten született, [[zsidók|zsidó]] családbacsaládban. Édesapja Schweiger Mózes Mátyás, hódmezővásárhelyi[[hódmezővásárhely]]i születésű műfogász„műfogász”, édesanyja a kaposvári[[kaposvár]]i születésű Ullmann Janka volt. A családnév ''Bíró''ra változtatását a magyar királyi Belügyminisztérium [[1905]]. [[február 11.|február 11-én]] 13435/III. b. szám alatt kelt rendelete engedélyezte. 1931. november 2-án Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött a nála kilenc évvel fiatalabb Schick Erzsébettel, Schick Zsigmond és Honig Anna lányával.<ref>Bp. VI. ker. állami házassági akv. 1653/1931.</ref> [[1938]]. augusztus 20-án Bíró László feleségével együtt áttért az [[evangélikus kereszténység|evangélikus]] hitre.<ref>A budapesti-budai egyház lelkészi hivatala által 526/1938. sz. alatt kiállított áttérési bizonyítvány szerint.</ref><ref>Bejegyezve a születési akv. bejegyzés u.b. rovatába, 1938. aug. 20., illetve a házassági bejegyezés megjegyzések rovatába.</ref>

Bíró Lászlónak több mint 20száz találmánya volt, melyeknekamelyeknek csak kis része került gyakorlati alkalmazásra, ám sokuk hatással volt későbbi konstruktőrök munkájára.

Bíró László eredetileg újságíróként dolgozott, de festészettel is foglalkozott. Az [[1930-as évek]]ben szerkesztette meg Budapesten az első golyóstollat. Felismerte, hogy az újságok nyomásánál használt tinta gyorsabban szárad, mint a [[töltőtoll]]ba való tinta, és a papíron szárazon és piszkolódásmentesen megmarad. Mivel ez a sűrűbb tinta nem volt cseppfolyós, egy kis golyót szerkesztett a tollba, amely a tintát annak aljára vezette. Ahogy a toll a papíron mozog, a golyó forog, és így veszi fel a tintát, melyet a papírra ken.

Bíró első golyóstoll-szabadalmát ''töltőtoll'' néven [[1938]]. [[április 25.|április 25-én]] jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. Nem sokkal utána, [[1938]]. [[november 23.|november 23-án]] ''Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll'' címmel jelentett be újabb szabadalmat.

A használható golyóstoll előállításához vezető kísérleteket külföldön fejezte be, ugyanis [[1938]]-ban elkezdődtek a [[zsidók]]atzsidókat korlátozó intézkedések, és Bíró ezek elől [[Párizs]]ba ment. Egy argentin, [[Agustín Pedro Justo]], akivel már külföldön ismerkedett meg, javasolta neki, hogy költözzön [[Argentína|Argentínába]], és csak a külképviseleten, ahová beutazási engedélyért folyamodott, tudta meg, hogy Justo valójában az argentin elnök.

Argentínába vándorolvavaló kivándorlása után, [[1940]]-től önállóan kísérletezett. Ottani letelepedése után megfelelő módosítással az öntvényrepedést jelző festéket alkalmazta a golyóstoll töltésére. Argentínában benyújtott találmányára [[1943]]. [[június 10.|június 10-én]] kapott szabadalmat. Az első rendszeres eladásra gyártott golyóstollakat [[1945]]-től ''Eterpen'' néven árusították. Az új íróeszköz – ''Biropen'' néven – gyorsan elterjedt az egész világon, és már életében halhatatlanná tette feltalálója nevét.

[[Fájl:Bolígrafo marca birome I.jpg|jobbra|bélyegkép|Egy golyóstoll reklámGolyóstollreklám 1945-ből, egy argentin újságból.]]

Az angol kormány azért vásárolta meg a szabadalmat, mert a golyóstoll a repülőgépeken nagy magasságokban is működött, nem folyt ki belőle a tinta. [[1944]]-ben a [[Brit Királyi Légierő|Royal Air Force]] Bíró-féle golyóstollakat használt. A franciák részvénytársaságot (BIC) alapítottak a találmány hasznosítására, amely napjainkig fennáll, és nagy mennyiségben forgalmazza. A [[Parker (cég)|Parker]] nevű cég [[1957]]-ben kezdte meg a golyóstollak forgalmazását. Az [[1960-as évek]]től kezdve a golyóstoll a [[Föld]] minden országában elterjedt, és általánosan használt íróeszközzé vált. Olasz nyelvterületen a golyóstollat ma is gyakran „biro”, [[angol nyelv|angol]] nyelvterületen „biro” vagy „biro pen”, franciáknál „biro”, Argentínában „birome” néven említik, [[George Orwell|Orwell]] műveiben például kizárólag ezen a néven szerepel.

Az [[1930-as évek]]ben vásárolt [[Bugatti]] sportkocsijának mechanikus váltóművével elégedetlen volt, mert a nagy motorteljesítményt képtelen volt gördülékenyen átadni. Egy évig tökéletesítette megoldását, majd más befektetők híján az Opel -céggel állapodott meg. Bíró beépítette a szerkezetet saját oldalkocsis motorkerékpárjába, amellyel hiba nélkül megtette a mintegy 1000 kilométeres Budapest–[[Berlin]] távolságot. A jogokat megvásárló [[General Motors]] vállalta, hogy a feltalálónak öt éven keresztül havi 200 amerikai dollárt utalnak át (ez akkoriban nagy összegnek számított). Konstrukciója gyártásra sosem került, a konkurencia lehetőségét kívánták csökkenteni. A GM 1939-ben állt elő saját 4+1 sebességű automata váltójával.

Az 1945–1954 között kifejlesztett majd jól előkészített kampány után [[New York]]ban vezették volna be a terméket. Valószínűleg ehhez kapcsolódik, hogy 1945-481945–48 között 21 parfümöt jegyzett be cége, a '''Biro, Meyne & Biro'''. Az első sorozatgyártás azonban hibás volt, sám tőke hiányában le kellett állítani a tervet. Ennek hatására komoly recesszión esett át a Bíró-Meyne-Bíró cég. Az általa kidolgozott módon működnek manapság is a golyós dezodorok.

* 1930 Mosógép (Magyarország) "Mesemosó„Mesemosó a tökéletes házi gőzmosógép"gőzmosógép” - tűzhelyhez kapcsolható az energiát gőzből nyerő mosógép

* 1936 Elektromágneses továbbító berendezés (Magyarország) (Lineáris motor) Később ennek alapján indultak a japán szupervasút kísérletek, és ma is fontos részét képezik a mágnes-vasutaknakmágnesvasutaknak.

*[[2016]]-ban, születésének 117. évfordulóján a [[Google kereső]] nyitólapján ún. [[Google doodle]] emlékezett meg róla.<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20160929-magyar-feltalalo-elott-tiszteleg-a-google.html Magyar feltaláló előtt tiszteleg a Google] {{Wayback|url=http://www.origo.hu/techbazis/20160929-magyar-feltalalo-elott-tiszteleg-a-google.html |date=20160930021539 }} -– Origó, 2016.09.29.</ref>

* Bíró, Ladislao José: ''Una revolución silenciosa''. Buenos Aires, 1969.

* Bíró László József: ''Csendes forradalom. A golyóstoll regénye''. Fordította Kóródy Tibor és Pálfi Lajos. (Rövidített kiadás.) Budapest, Európa Kiadó, 1975. {{ISBN|963-07-0174-x}}

* Vámos Éva: ''Bíró László József''. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1997. {{ISBN|963-16-1312-7}}

* Moldova György: ''A végtelen vonal. Legenda a golyóstollról''. Budapest, ICO, 2001. {{ISBN|963-00-5711-5}}

* [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01823.htm Magyar életrajzi lexikon.]

* [http://www.mszh.hu/kiadv/ipsz/199608/biro.html Golyó a tollban –- megemlékezés Bíró László Józsefről.]

* [https://web.archive.org/web/20090130103254/http://sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9939/kronika/magyar.htm Bíró László József újságíró, a golyóstoll feltalálója.]