„Udvaros Béla” változatai közötti eltérés

egy bájt hozzáadva ,  3 hónappal ezelőtt
a
egyértelműsítés, replaced: Dékány AndrásDékány András AWB
a (egyértelműsítés, replaced: Dékány AndrásDékány András AWB)
 
==Életút==
1947–1949 között a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskola]] hallgatója volt.<ref name="KiKi">{{KiKi|2009}}</ref> [[Várkonyi Zoltán (színművész)|Várkonyi Zoltán]] invitálására a [[Vígszínház|Magyar Néphadsereg Színház]]<ref>Az ötvenes években, szovjet mintára a Vígszínház neve.</ref> ösztöndíjas rendezője lett 1951–1953 között.<ref name="KiKi">< /ref> 1953–1954 között az [[Állami Déryné Színház]]hoz szerződött.<ref name="KiKi">< /ref> Itt szerepelt neve először, rendezőként a színlapon. Egy tájbemutatón, [[1954]]. [[április 2.|április 2]]-án [[Balatonfüred]]en debütált, Hans Sachs ''Paradicsomjáró diák''<ref>[https://monari.oszmi.hu/web/oszmi.01.01.php?bm=1&as=17033&kv=13592242 OSZMI]</ref> című darabjával.
 
Házassága miatt, politikai retorzióként hároméves szilencium következett. Ebben az időszakban–a [[Népművelődési Intézet]] segítségével–több vállalat ([[Orion (magyar vállalat)|Orion]], Magyar Acél Művek, [[Magyar Optikai Művek|MOM]]...) színjátszó csoportjait vezette. Leghosszabb ideig–húsz évig–a MOM műkedvelőivel dolgozott. A csoport egyik emlékezetes bemutatója [[Illyés Gyula]], ''Malom a Séden'' című drámája volt. Az [[1964]]. [[április 4.|április 4]]-én megtartott bemutatón megjelent a szerző és felesége is.
 
1957-ben oldódott a tiltás, és a kecskeméti [[Katona József Színház (Kecskemét)|Katona József Színház]]hoz szerződhetett. Tizenhat szezont töltött a "hírös" városban.<ref name="KiKi">< /ref> A társulat meghatározó, sokat vállaló, kezdeményező vezető művésze volt. Nemcsak a lokálpátriák állítják, hogy a nevével fémjelzett időszak a színház egyik legjobb korszaka volt.
 
1963–1967 között elvégezte az ELTE filozófia szakát.<ref name="KiKi">< /ref>
 
1974-ben [[Radó Vilmos (színművész)|Radó Vilmos]] – egészségi okok miatt – megvált a kecskeméti színház igazgatói székétől. Ekkor, korábbi munkatársa, [[Lovas Edit]] hívására [[Békéscsaba|Békéscsabára]] szerződött. Tizenegy szezont követően - már nyugdíjasként - hagyta el a Viharsarok fővárosát.<ref name="KiKi">< /ref>
 
Nyugdíjba vonulása után öt évig nem rendezett, de előadóművészként folytatta országjárását, egyszemélyes színháza több mint ezerhatszáz előadást produkált. 1959-ben Kecskeméten, a Megyei Könyvtár felkérésére tartotta első, görög művekből összeállított előadóestjét, a nagy siker hatására azóta is fáradhatatlanul járja az országot, fellépett számos európai és tengerentúli országban is. Többek között [[Ady Endre]], [[Kosztolányi Dezső]], [[József Attila]] és [[Márai Sándor]] műveiből válogat.
 
==Családja==
Szülei: Unger Béla és Mautner Ilona voltak.<ref name="KiKi">< /ref> 1954-ben ismerkedett meg [[Dévay Camilla|Dévay Camillával]]. A nagy tehetségű színésznőt 1947-ben koholt vádak alapján börtönbe zárták, majd internálták. Szabadulása utáni verdikt szerint, örökre eltiltották a színpadtól. Leányuk, [[Udvaros Dorottya]] születése után összeházasodtak, melynek következményeként Udvaros Bélára is tiltás várt. 1957-ben együtt szerződhettek [[Kecskemét]]re, majd tizenhat évvel később [[Békéscsaba|Békéscsabára]]. Több mint húsz évig voltak azonos társulat tagjai. Ezalatt az idő alatt tizennégyszer alkotótársak is lehettek. Második felesége Karger Kocsis Magdó volt.<ref name=":0" />
 
==Shakespeare-breviárium==
*[[Arisztophanész]]: Lüszisztraté ([[1968]]. [[december 27.]])
*[[Jean Anouilh]]: Euridiké ([[1969]]. [[április 25.]])
*[[Dékány András (író)|Dékány András]]–[[Baróti Géza]]: Dankó Pista ([[1969]]. [[május 9.]])
*[[Csák Gyula]]: <small>A nagy kísérlet, avagy ki menjen Afrikába</small> ([[1970]]. [[január 9.]])
*Shakespeare: Macbeth ([[1970]]. [[január 30.]])
97 229

szerkesztés