„Feketefenyő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
26. sor:
** 2c: P. n. ssp. salzmannii var. mauretanica
| wikispecies = Pinus nigra
| wikicommonswikicommonscat = Pinus nigra
 
}}
A '''feketefenyő''' ''(Pinus nigra)'' a [[tűnyalábos fenyő]] nemzetségbe tartozó, örökzöld [[fenyőfélék|fenyőfaj]]. Nevét tűinek szokatlanul sötét színéről kapta.
 
== Származása, elterjedése ==
[[Fájl:Pinus nigra range.svg|thumb|left|222px|Az egyes alfajok elterjedési területe:</br>
 
36 ⟶ 38 sor:
piros — Pinus nigra ssp. dalmatica</br>
sárga — Pinus nigra ssp. pallasiana]]
A '''feketefenyő''' ''(Pinus nigra)'' a [[tűnyalábos fenyő]] nemzetségbe tartozó, örökzöld [[fenyőfélék|fenyőfaj]]. Nevét tűinek szokatlanul sötét színéről kapta.
 
== Származása, elterjedése ==
 
Nemzetségének többi tagjához hasonlóan az [[északi flórabirodalom]]ban honos. A [[mediterrán éghajlat|mediterrán]] és [[kontinentális éghajlat]]ú hegyvidékekre jellemző. Őshazája [[Anatólia|Kis-Ázsia]] és [[Délkelet-Európa]], de mára a [[Közép-Európa|közép-]] és [[Dél-Európa|dél-európai]] [[mészkő (kőzet)|mészkőhegységek]] száraz lejtőinek fontos erdőalkotó fájává vált. Elterjedési területe több kisebb-nagyobb, szigetszerű foltból áll, leginkább a [[Balkán-félsziget]] nyugati részén (az [[Illiricum flóratartomány]]ban) összefüggő. A mérsékelt övi lomberdős tájakon főleg a kiemelkedő szirteken, meredek lejtőkön, kopárokon jelenik meg.
 
45 ⟶ 43 sor:
 
== Megjelenése, felépítése ==
 
Iker-[[edénynyaláb]]os ''(diploxylon'') kéttűs fenyőfaj.
 
Szabálytalan, robusztus termetű fenyő – mintegy 30&nbsp;mméter magasra nőhet meg. Koronája fiatalon kúpos, később ernyőszerűen kiszélesedik. Egyenes, hengeres törzse már alacsonyan elágazik. Sötét szürkésbarna kérge fiatalon sima (Józsa), az idősebb fáké mélyen repedezett, lemezesen pikkelyes. Új hajtásai sárgásan pikkelyesek, de már a fiatal ágak is feketésbarnák, durván pikkelyesek.
 
Merev, kemény, sötétzöld (csaknem fekete), 10–15&nbsp;cm hosszú tűi párosával állnak a törpehajtásokon. Az igen erőteljes, merev levelek csúcsa hegyes, a szélük fogas. A friss hajtásokon egyenesek, később meggörbülnek. Keresztmetszetük lapos, félkör alakú. A két levél tövét közös hártyás burok öleli. Rügyei gyantásak. Sárga porzós [[virág (botanika)|virágai]] csoportosan veszik körül az új hajtásokat. A termős virágok pirosak.
 
Rügyei gyantásak.
 
Sárga porzós [[virág (botanika)|virágai]] csoportosan veszik körül az új hajtásokat. A termős virágok pirosak.
 
„Nagy rózsatoboznak” is nevezett, 6–8&nbsp;cm-es tobozai rövid kocsányon nőnek a tárgyévi hajtások tövénél, ahol oldalt állnak vagy lecsüngenek. Az alapjuk domború, feljebb a pikkelypajzsok éleltek. A pajzs rombusz alakú, kiemelkedő, okkersárga, a keresztorom élesen kiemelkedik, a köldök jól látható, barna, általában nem szúrós. A tobozok az első évben zöldek, a másodikban szürkésbarnára érnek. Magjai tojásdadok, szürkék.
 
== Életmódja ==
 
Szinte bármilyen talajon megél, ezért előfordulhat mészkőhegyeken is – mi több, fenyőknél ritka módon inkább a meszes talajt kedveli. Nemcsak a sok esőt tűri jól, de a szárazságot is, de ennek megfelelően lassan nő. Az átültetést rosszul viseli; főleg az idősebb példányok sínylik meg, ha a gyökereik megsérülnek.
 
75 ⟶ 67 sor:
[[Fájl:Austrian Pine Pinus nigra Trunk 1700px.jpg|bélyegkép|262px|<center>Törzse]]
[[Fájl:Zapfen im Gras 2.jpg|bélyegkép|262px|<center>Érett tobozai]]
 
Változékony faj, a változatok kialakulását nagyban segíti, hogy előfordulásai izoláltak, szigetszerűek. Két alakkörét (nyugati és keleti)a különböző szerzők eltérően osztják alfajokra, illetve változatokra. A különböző jellegű termőhelyeken kifejlődött változatoknak nemcsak a megjelenése, de az életmódja is eltérő (Józsa).