„Bundás-kút” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{Szobor infobox|név=Bundás-kút|kép=Furred Shepherd-well. - Jászberény.JPG|ország=Magyarország|település=Jászberény|képméret=|szobrász=Jankovit…”
 
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Szobor infobox|név=Bundás-kút|kép=Furred Shepherd-well. - Jászberény.JPG|ország=[[Magyarország]]|település=[[Jászberény]]|képméret=|szobrász=[[Jankovits Gyula]]|felhasznált anyagok=bronz; mészkő|készítés éve=1912}}
 
A '''Bundás-kút''' egy [[Jászberény|Jászberényben]] található, eredetileg kútfunkciókat betöltő szoborászatiszobrászati építmény.
 
== Története ==
Az évszázadok során hasonlóan más városokhoz Jászberényt is gyakran súlytottáksújtották [[Járvány|járványok]], melyek összefüggésbe voltak hozhatók a szennyezett ivóvízzel. 1854-ben a város belső területésterületén mindössze 3 ásott kút volt található. Ebből kifolyólag az [[Egészségügy|közegészségügyi]] helyzet javítása érdekében a város vezetésének céljává lett, hogy javítsa a város biztonságos ivóvízellátását. [[Pintér Mihály]] egykori polgármester hagyatékáról úgy rendelkezett 1892-ben, hogy annak egy részéből [[Kút|artézi kútatkutat]] fúrjanak a városban.
 
A város vezetése egy nagyobb [[Zsigmondy Vilmos|Zsigmondy-féle kút]] fúrását tervezte. Ehhez először 1893-ban próbaképpen egy kisebb fúrást végeztek az [[Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola|Apácazárda]] előtt, melyre később egy Szűzlányt ábrázoló felépítmény épült. Az ottani kútfúrás sikere, illetve a tény, hogy városban 1894-ben ismét felütötte a fejét a [[kolera]] köketeket adott a további fúráshoz.
 
A IV. kerületben, a Jákóhalmi út elágazásánál 1895 májusában fúrtak kutat, s ekkor készült a huszárlaktanya udvarában lévő is. Ez utóbbit a kincstár finanszírozta, nem a város. Fecske János a [[Artézi gőz- és kádfürdő (Jászberény)|gőzmalma]] területén saját költségére készíttetetkészíttetett artézi kutat 1896-ban, a Vallus-malom tulajdonosa pedig 1898-ban.
 
A városi közgyűlés 1906. október 2-án határozta el, hogy egy Zsigmondy-féle artézi kút készítésére [[Leféber Ágoston]] budapesti kútfúrómesterrel szerződést köt. Ezt 1906. november 25-én meg is történt. A kút helyének meghatározására több ötlet is felmerült. Sokan úgy gondolták, hogy a főtéren legyen. Ám a ’48-as emlékoszlop és a közelében lévő Pálinkás-kereszt látványát is bele kellett kalkulálni. Mások azt támogatták, hogy a búzapiacon – a mai Szabadság téren - legyen a kút, s így a főtér tulajdonképpen kibővülhetne. A keretes szerkezetben Szűzlány kút lesz a főtér egyik végén, s az új kút a másikon. A kút elhelyezésére ez utóbbi helyen került sor, ahol hosszas előkészítés után 1908 őszén 350 méterig fúrtak le. Meg is lett az eredménye a furatból végül percenként 230 liter 20-25 fokos víz tört a felszínre.