„Haszonelvűség” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a gyönyör szó túlságosan asszociált a rövid távú zsigeri élvezettel, ami félrevezető, hiszen ilyen értelmezés mellett a haszonelvűség azt diktálná, hogy mindenki drogozzon..
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Hibás DEFAULTSORT eltávolítása (WP:BÜ), apróbb javítások
1. sor:
A '''haszonelvűség''' (másként ''utilitarizmus'') [[Jeremy Bentham]] és [[John Stuart Mill]] nevéhez köthető [[19. század]]i [[Angolszász országok|angolszász]] [[Etika (filozófia)|etika]] és az ehhez tartozó cselekvéselmélet. Az utilitarizmus szerint az [[ember]]ek cselekedeteit az ''örömelv'' magyarázza: céljuk a boldogság maximalizálása és a fájdalom, a szenvedés minimalizálása. E cél elérése érdekében racionálisan mérlegelik cselekvéseik szubjektív [[hasznosság]]át. Mindezt egyaránt megfogalmazhatjuk individuális nézőpontból (mindenki célja saját hasznosságának maximalizálása) és közösségi szempontból (a lehető legnagyobb boldogság a lehető legtöbb ember számára).
 
A haszonelvűség, lévén [[konzekvencionalizmus|konzekvencionalista]] (azaz a tett helyességét az eredménye igazolja), élesen szemben áll az [[Arisztotelész etikája|arisztotelészi]] és [[kereszténység|keresztény]] etikával, ahol a jó cselekedet végrehajtása önmagában erényes és nem visz semmiféle előre rögzített célhoz közelebb.
 
A haszonelvűség a klasszikus [[liberalizmus|liberális]] [[közgazdaságtan]] egyik alapelve.
7. sor:
 
== Etimológia ==
Az „utilitarizmus” szó a [[latin nyelv|latin]] ''utilis'' (a. m. ''hasznos'') szóból ered.
 
== A gazdasági haszon és a nyereség fogalma ==
20. sor:
 
=== Megjegyzések ===
1. Normális körülmények között az emberek veszteség céljából semmivel sem kereskednek, de ismeretes, hogy a világban a józan ésszel érthetőbbnél gyakoribbak a nem normális körülmények.
 
2. A nyereség még összefügg a nyerés (nyeremény) fogalmával, amely a [[szerencsejáték]]ok ritka velejárója, de magának az üzletnek semmi köze a szerencsejátékokhoz, még ha létezik is üzleti kockázat, amely a jövő kiismerhetetlenségéből fakad.
39. sor:
{{Portál|Filozófia}}
 
{{DEFAULTSORT:Haszonelvu~seg}}
[[Kategória:Etika]]
[[Kategória:Közgazdaságtan]]