Wikipédia

„Andrew Jackson” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Kékít
Vander (vitalap | szerkesztései)
16 991 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
46. sor:
Jackson az 1812–15-ös angol háború hőse volt. Egy alkalommal azt az utasítást kapta, hogy az élelmiszerhiány miatt oszlassa fel seregét. Bár maga is betegséggel küzdött, visszavezette a sereget Tennesseebe. Ekkor kapta ragadványnevét: Öreg Hickory ("Old Hickory"), amely a legkeményebb fára utal.
 
A [[Krík indiánok|krík]] háborúbanpolgárháborúban sebesülten is puskával küldte vissza hazainduló katonáit a táborba. Győzelmet aratott az indiánok felett a Tallapoosa folyó mellett a Horseshoe Bendnél ("patkó-kanyar") 1814. március 27-én.
 
1815. január 8-án [[New Orleans (Louisianatelepülés)|New Orleans]]-t megvédte az angol Pakenham tábornok seregétől, bár ekkor már megszületett a békeszerződés az angol és az amerikai fél között.
 
Az első szeminol háború során (1817–18) legyőzte az indiánokat, és elfoglalta [[Florida|Floridát]] a spanyoloktól.
64. sor:
Ellenfelei szerint hivatalos kabinetje helyett barátaiból álló "konyhakabinet" tanácsaira hallgatott.
 
Alelnökével, Calhounnal akkor romlott meg a viszonya, amikor Calhoun a magas vámok miatt elégedetlen [[Dél-Karolina|dél-karolinaiak]] pártjára állt. Calhoun névtelen röpiratában[[röpirat]]ában azt fejtette ki, hogy az alkotmányellenes szövetségi törvényt az államok nem kötelesek alkalmazni. Ezzel egy időben Calhoun felesége több washingtoni hölgy élén kiközösítette Eaton hadügyminiszter feleségét, mert az már házassága előtt intim viszonyban volt férjével ("alsószoknya-háború", "Eaton-malária").
 
== Az 1833–37. közötti periódus ==
73. sor:
 
1836-ban [[Arkansas]] állam csatlakozik az Unióhoz, 1837-ben pedig [[Michigan]].
 
1935 januárjában majdnem ő lett az első elnök, aki merénylet áldozata lett volna, miután egy téveszmés egykori szobafestő, Richard Lawrence megpróbált a [[Az Amerikai Egyesült Államok Capitoliuma|Capitoliumnál]] rálőni. Lawrence képzetei szerint Jackson akadályozta meg, hogy bizonyos pénzekhez jusson, ezért két pisztollyal felfegyverkezve támadt Jacksonra, csakhogy mindkét pisztoly csütörtököt mondott. Jackson a tétova merényletkísérlet láttán a sétapálcájával náspángolta el Lawrence-t, akit, miután kimenekítették Jackson ütlegei alól a bíróság ítélete alapján elmegyógyintézetbe zártak. (Ott is halt meg 16 évvel túlélve Jacksont.)<ref>[https://index.hu/tudomany/til/2016/03/22/merenyletre_keszult_de_az_elnok_verte_felholtra_ot/amp Merényletre készült, de az elnök verte félholtra őt] Index, 2016. március 22.</ref>
 
== Monetáris politika ==
[[Fájl:US $20 Series 2006 Obverse.jpg|thumb|left|300px|Arcképe a mai húszdollároson]]
Ő maga legnagyobb politikai tettének a másodikMásodik Bank of America ''([[The Second Bank of America]])'' elleni nehéz, hosszú, de végül sikeres küzdelmét tekintette (az igyekezett kicsikarni a kormány újabb 20 évre szóló engedélyét ([[fiat currency]]) a nemzeti valuta kibocsátására, ami után kamatjövedelmet zsebelt volna be, kiuzsorázva magát az államot). Alapvetően hozzájárult a licenc megújításának elutasításához 1836-ban, de 1841-ben is. Ezzel lehetővé vált hogy az állam fokozatosan nullára csökkenthesse adósságát a Bankkal szemben, s jelentős gazdasági többletet halmozzon fel.
 
A másodikMásodik Bank of America privát tulajdonosi köre meg akarta kaparintani, illetve tartani a dollárkibocsátás, a pénzkínálat és –forgalom, s ezáltal az amerikai gazdaság irányításának jogát, tetézve azzal hogy a kormány a banknak kamatot fizet minden kibocsátott dollárért (ez az elv működött, amikor Észak-Amerika még angol gyarmat volt s a Bank of England a haszonélvező - s kiváltó oka volt a függetlenségi háborúnak). Jackson ezzel szemben a kamatmentes dollárért küzdött, a Kongresszus által szabályozott pénzkibocsátásért, a gazdaság valódi szükségleteivel és fejlődési ütemével összhangban. (miáltalMiáltal az ország polgárai választott képviselőik útján gyakorolják a monetáris politikát). Ez az elv volt az egyik fő témája már kormányzói jelöltsége idején s szilárdan képviselte egész politikai pályafutása alatt. Meggyőződése volt, hogy az 1835-ben ellene elkövetett merényletkísérlet mögött is a Bank állt.
 
1835-ben túlélte az ellene elkövetett gyilkossági kísérletet, amikor a merénylő egymásután két pisztollyal is megkísérelt közvetlen közelről rálőni, ám csodával határos módon mindkét pisztoly csütörtököt mondott, s az elnök a sétabotjával pacifikálta a merénylőt (meggyőződése volt, hogy a Bank kísérelte megölni őt).
 
1845-ben természetes halállal hunyt el.
Sírhelye [[Tennessee]] államban, [[Nashville (Tennessee)|Nashville]]-ben, a Hermitage ültetvényen található. Sírkövén olvasható élete mottója “I killed the bank“(Megöltem a bankot).
 
Jacksont máig úgy emlegetik, mint az egyetlen elnököt aki képes volt megszabadítani az Egyesült Államokat az államadósságtól és aki teljesítette valamennyi választási ígéretét.
97. sor:
* {{cite book |author= [[Hahner Péter]] | coauthors= | editor= |title= Az Egyesült Államok elnökei |month= |year=1998 | publisher= Maecenas Könyvkiadó |pages= 82–89 |isbn= 963-9025-80-1}}
* Urbán Aladár: Elnökválasztás, elnöki hatáskör, História, 1985/5-6., 27-30. o.
== Jegyzetek ==
 
{{források}}
== További információk ==
* [http://www.whitehouse.gov/history/presidents/aj7.html Életrajza a Fehér Ház honlapján]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Andrew_Jackson”