„Éhen Gyula” változatai közötti eltérés

Elkészítteti a város első rendezési tervét, parcelláztatja a [[Perint (patak)|Perint]] és a Kálvária közti területet, a hajdani Ó-perintet nyugati, a [[Gyöngyös-patak (Gyöngyös)|Gyöngyös]] és a vasút közti földeket pedig keleti irányba. Munkássága alatt elkezdődött és fokozatosan kiépült a városi vízvezeték- és csatornahálózat, (22 km csatornavezeték amelybe bekötik a még használható római kori csatornákat is, 20 km vízvezeték-hálózat) az utcákat folyamatosan szilárd burkolattal látták el. (Tevékenységének köszönhetően a város utcáinak 92%-ában volt csatornahálózat, 81%-ában vízvezeték, 80%-ában elektromosenergia-ellátás, 65%-ában gázhálózat.) Városi tanácsnok korában ráveszi a Batthyány családot, hogy kihasználva a [[Rába]] vízi erejét, svájci tőke bevonásával építse meg az [[Ikervári vízerőmű|ikervári erőmű]]vet. Polgármestersége második évében [[1897]]. [[június 4.|június 4-én]] megindult a villamos közlekedés a városban. A villamosjárat, [[Szombathely villamosvonal-hálózata]] a vasútállomást kötötte össze a városközponton keresztül kelet-nyugati irányban a Kálvária templommal. Felépült a ''Városi Kaszinó'' és a Nagyszálló épülete, 2-2 beton híd a Perint és a Gyöngyös patak felett. Nevéhez fűződik a szegényház és a szegénykonyha felállítása, a munkás-lakásépítés megindítása. Szerepe volt abban, hogy kaszárnya épült a városban, megreformálta a városháza hivatali szervezetét, hivatásos tűzoltótestületet hozott létre. újjászervezte a város rendelkezése alá tartozó rendőrséget. Víztorony és vízmű épült, ligetek, új fasorok, sétautak, parkok létesültek, szobrok kerültek a közterekre (pl. ''Berzsenyi-szobor'', 1896), felsőbb leányiskolát és zeneiskolát alapít és támogat. Feladatának tekintette a korszerű ipar Szombathelyre telepítését. Megalakult a Fehérkereszt Egyesület és megépült a gyermekmenhely, amely vidéken az első ilyen jellegű intézmény volt.