„IV. István magyar király” változatai közötti eltérés

László halála, [[1163]]. [[január 14.]] után István a hercegségét felhasználva szerezte meg magának a magyar trónt. A koronázást Mikó kalocsai érsek végezte 1163. január 27-én. [[Bánfi Lukács|Lukács esztergomi érsek]] III. István pártján volt ezért törvénytelennek nyilvánította IV. István uralmát és kiközösítette az egyházból. IV. István egyetlen fennmaradt oklevelében magát III. Istvánnak nevezte, mert nem ismerte el unokaöccse alig másfél hónapos uralmát. Az ellenkirály uralma rendkívül népszerűtlen volt az országban. Az egyházi és világi előkelőknek csak egy nagyon kis csoportja állt mögötte, Mikó kalocsai érsek és a szerbiábólSzerbiából<!--Raskából--> visszatért Belos bán vezetésével. Rövidesen szervezkedés indult ellene. Még a kétkedők számára is bizonyította bizánci függését, hogy trónja védelmében azonnal görög sereget hívott az országba. IV. Istvánnak külpolitikai nehézségei is támadtak. A német császár tartva Bizánc túlzott magyarországi befolyásától segítséget ígért III. Istvánnak és hadjáratot tervezett Magyarország ellen.<!--III. István veszélyes játékba kezdett, mert a Magyarországon őt támogató Lukács érsek a Frigyes elleni oldalon állt az invesztitúraharcban--> A görög csapatok távozása után III. István megindította seregét az ország belseje felé és az 1163. [[június 19.|június 19-én]] Székesfehérvár mellett megvívott csatában vereséget mért IV. István seregére. Feltételezés, hogy ebben a csatában esett el a magyar történelemben több mint negyedszázadon át jelentős szerepet játszó [[Belos bán]]. A csatában az ellenkirály is fogságba esett, de III. István megengedte neki, hogy Bizáncba távozzon.