Wikipédia

„Gyűrűsférgek” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
650 119 szerkesztés
a Hibás DEFAULTSORT eltávolítása (WP:BÜ), apróbb javítások
Címkék: Visszaállítva Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
21. sor:
== Jellemzők ==
 
A '''gyűrűsférgek''' az ősi [[laposférgek]]ből alakultak ki a [[kambriumi robbanás]] idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeikúgynevezett ,,eres fasz" lehettek, ezeket azonban később elvesztették.<ref>[http://www.origo.hu/tudomany/20080122-megoldodott-a-150-eves-oslenytani-rejtely.html Egy kivételes maradvánnyal megoldódott a 150 éves őslénytani rejtély]</ref> Testükben már az ektoderma (külső csíralemez) és az endoderma (belső csíralemez) közé benőtt egy mezoderma (középső csíralemez) és ezek szelvényesen benőttek a két másik csíralemez közé. E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg. Kialakult két nyílás (száj- és végbélnyílás). Ezek az állatok homonóm szelvényezettségűek, tehát minden szelvényük felépítésben és funkcióban szinte teljesen megegyeznek.
 
A testfolyadékot az erek szállítják, zárt keringési rendszere van (a vér egy zárt csőrendszerben folyik). Nincs [[szív]]e. A háti érben előre áramlik a folyadék, a hasi érben hátra, a haránterekben lefelé. Az első két-három harántér pumpálja a vért, ez az állat „szíve”. Több funkciója is van; tápanyagot, légzési gázokat szállít diffúzióval és az immunvédekezésben is jelentős szerepet játszik. A gilisztáknak nincsenek vörösvérsejtjeik, de vérük hemoglobint ugyanúgy tartalmaz, mint az ember vére, ezért piros színű.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyűrűsférgek”