„Városmajor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link javítása AWB |
Infobox |
||
1. sor:
{{Városrész infobox}}
A '''Városmajor''' (a köznyelvben gyakran csak '''Major''') [[Krisztinaváros]] egyik része [[Budapest XII. kerülete|Budapest XII. kerületében]]. A [[Rózsadomb (Budapest)|Rózsadomb]] és a [[Kis-Sváb-hegy]] közötti területen mintegy 100 000 négyzetméteres kiterjedésű [[közpark]] terül el, amelyet északról a [[Szilágyi Erzsébet fasor]] és az Ignotus utca, délről a [[Maros utca]] határol.<ref name=vendegvaro>{{cite web |url=http://www.vendegvaro.hu/Varosmajor |title=Városmajor |accessdate=2008-09-01 |publisher=Vendégváró |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080920143943/http://www.vendegvaro.hu/Varosmajor# |archivedate=2008-09-20 }}</ref><ref name=korlat>{{cite web |url=http://korlat.bmknet.hu/hun/varosmajor/index.html |title=Városmajor |accessdate=2008-09-01 |year=2004 |month=március |publisher=Korlát |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080925123948/http://korlat.bmknet.hu/hun/varosmajor/index.html# |archivedate=2008-09-25 }}</ref>
== Leírása ==
A terület, amely az [[Ördög-árok]] ártere volt, sokáig kaszáló, illetve a katonai tulajdonú terület volt. 1729-ben Buda város tanácsa 3000 [[konverziós forint]] elővételi jogon megvásárolta Gróf Daun városparancsnoktól, ahol az korábban kertészetet és majort létesített. 1731 és 1783 között a területet kertészeknek adták bérbe, de az a városnak nem járt haszonnal. 1785-ben [[II. József magyar király|II. József]] rendeletére a Városmajor területén közparkot kellett létesíteni. A [[Budai Magisztrátus]] (helytartótanács) [[Tallherr József]] állami építészt bízta meg a kertészeti tervek elkészítésével és Kock Antal városi kertész kezdte el a kerttelepítést [[1787]]-ben, az akkor divatos [[francia
▲A terület, amely az [[Ördög-árok]] ártere volt, sokáig kaszáló, illetve a katonai tulajdonú terület volt. 1729-ben Buda város tanácsa 3000 forint elővételi jogon megvásárolta Gróf Daun városparancsnoktól, ahol az korábban kertészetet és majort létesített. 1731 és 1783 között a területet kertészeknek adták bérbe, de az a városnak nem járt haszonnal. 1785-ben [[II. József magyar király|II. József]] rendeletére a Városmajor területén közparkot kellett létesíteni. A [[Budai Magisztrátus]] (helytartótanács) [[Tallherr József]] állami építészt bízta meg a kertészeti tervek elkészítésével és Kock Antal városi kertész kezdte el a kerttelepítést [[1787]]-ben, az akkor divatos francia kertek mintájára a budakeszi és a dunabogdányi erdőkből vásárolt 3000 fát ültettek el. Ezeket a legöregebb [[szilfa|szilfákat]] 1989-ben vágták ki.
A [[19. század]] elején ide költözött a budai [[vurstli]], ami a környék leromlásához vezetett: a gondozatlan parkon a poshadt vizű [[Ördög-árok]] folyt végig. [[1920]]-ban
A parkban található [[Hüvelyk Matyi]] szobrán kívül az [[első
A park fenntartója a [[Főkert Zrt.]]<ref name=korlat/> Ma a közpark funkciók mellett itt működik a [[Városmajori Szabadtéri Színpad]] is.<ref name=vendegvaro/> Itt található ezen kívül a [[Városmajori Gimnázium|Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola]].
==
{{
=== További információk ===
* [[Rapaics Rajmund (botanikus)|Rapaics Raymund]]: ''Magyar kertek. A kertművészet Magyarországon'', Budapest, Egyetemi Nyomda, 1940 [http://mek.oszk.hu/06300/06313/06313.pdf]
* [http://budapest-ostroma.hu/1945-januar-27-esemenyei/ [[Budapest ostroma]] 1944-45 (Városmajor)]
{{Hegyvidék}}
| |||