„Pavel Anatoljevics Szudoplatov” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
11. sor:
 
==Élete==
[[Melitopol]] városában született orosz anya és ukrán apa gyermekeként. [[1921]]-ben, 14 éves korában lépett be a [[CSEKA]]-ba, a szovjet kémszervezetbe. [[1927]]-ben az ukrán [[OGPU]] (a CSEKA utódszervezete) tagja. [[1928]]-ban elvette a zsidó származású Emma Kaganovát, aki szintén OGPU ügynökként dolgozott. [[1933]]-ban Moszkvába helyezik. A szovjet vezetés figyelmét [[1938]]-ban [[Jevhen Mihajlovics Konovalec|Jevhen Konovalec]] nacionalista vezető meggyilkolásával keltette fel.

Emlékirataiban Szudoplatov leírta, hogy Konovalec likvidálására személyesen [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]]tól kapott parancsot, amit egy csokoládés dobozba rejtett pokolgéppel hajtott végre. Innentől kezdve Szudoplatov a likvidálások szekértőjeként dolgozott az OGPU-nál és utódszervezeteinél ([[NKVD]], MGB, [[KGB]]) [[1938]]-ban rövid ideig az NKVD külügyi részlegének vezetője, majd miután főnökeit letartóztatták és kivégezték, rövid ideig az ő helyzete is bizonytalan volt. 1939-ben Sztálin úgy döntött, hogy mégsem likvidáltatja, hanem [[Lavrentyij Pavlovics Berija|Berija]] tanácsára megbízta a [[Lev Davidovics Trockij|Lev Trockij]] elleni merénylet megszervezésével. [[1940]]-ben sikeresen végrehajtotta a feladatot.

A háború alatt a frontvonal mögötti [[Gerilla-hadviselés|gerilla]]- és [[szabotázs]]akciókat szervezte meg, melyek nemcsak a németek ellen, hanem a németek felszabadítóiként üdvözlő nemzetek ellen is alkalmaztak. [[1944]]-ben bekapcsolódott a szovjet atomprogramba, melyben elsősorban az amerikai kutatási eredmények megszerzésének szervezésében szerzett érdemeket. A háború után [[Nyikita Szergejevics Hruscsov|Nyikita Hruscsov]] irányításával az ukrán nacionalista felkelés szétverésében működött közre. [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] halála után mivel [[Lavrentyij Pavlovics Berija|Berija]] emberének tekintette őt Hruscsov és [[Georgij Makszimilianovics Malenkov|Malenkov]], ezért Berija kivégzése után letartóztatták őt és 15 év börtönbüntetésre ítélték. A börtönben volt helyettesével, [[Nahum Iszaakovics Eitingon|Nahum Eitingon]]nal közösen megírták a gerilla-hadviselés módszertanát, amire a jelenlegi orosz különleges alakulatok kiképzése is támaszkodik (SzpecNaz.)
 
[[1968]]-ban szabadult. Anatolij Andrejev álnéven három könyvet publikált, aktívan részt vett a veterán mozgalomban. Több mint húsz éven keresztül küzdött a rehabilitálásáért, melyre 1992-ben került sor.