„Kókuszpálma” változatai közötti eltérés

A '''kókuszpálma''' ''(Cocos nucifera)'' az [[egyszikűek]] ''(Liliopsida)'' osztályába, a [[pálmavirágúak]] ''(Arecales)'' rendjébe és a [[pálmafélék]] ''(Arecaceae)'' családjába tartozó [[faj]].

 

Valószínűleg az [[Indiai-óceán]] szigeteiről vagy az [[Ázsia]] és [[Ausztrália (kontinens)|Ausztrália]] közt elterülő szigetcsoportról terjedhetett el. Sok helyen előfordul, mivel a lehullott magok hosszú hónapokig megőrizhetik csírázóképességüket és a tengeren úszva az anyanövénytől akár 4000 kilométerre is kezdhetik a csírázásukat.

 

A gyakran 25-30 méter magasságot elérő törzse egyenes, vagy ívesen meghajló, alapjánál megvastagodó. Jellemzően világosszürke színű. Gyökérzete nem hatol mélyre, de a földfelszín feletti járulékos gyökerei kitámasztják a törzset, így jól ellen tud állni az erős viharoknak is. A hatalmas, 3-6 méter hosszú szárnyalt levelekből álló üstökös levélkorona legtöbbször 25-35 levélből áll. Egylaki, virágai sárgák.

 

Termése, a '''kókuszdió''', lecsüngő és tojás alakú, színe a zöldesszürkétől a narancssárgáig terjedhet. Mérete 30 centiméter hosszú, 18 centiméter átmérőjű, 1-2 kilogramm tömegű.

 

A '''kókuszdió'''t borító durva rostszálakat kefesörték, tömítőanyagok, valamint – [[textilipar]]i eljárásokkal – szőnyegek, lábtörlők, zsinórok készítésére lehet felhasználni. Ehhez az éretlen kókuszdiókat 3 napig vízben áztatják, így a rostok leválaszthatók a kemény héjról.<ref>{{cite book|author=Zilahi Márton|title=A textilipar nyersanyagai|publisher=Tankönyvkiadó, Budapest|year=1953}}</ref> Ezután a rostokat megszárítják, gerebenezik. Textilipari feldolgozáshoz [[fonal]]at készítenek belőlük. A kókuszszőnyegek rendkívül rugalmasak, korábban így készültek a tornatermi szőnyegek. 1000&nbsp;kg kókuszdióból kb. 35&nbsp;kg keferostot és 150&nbsp;kg fonásra alkalmas rostot lehet előállítani.

 

 

== Jegyzetek ==

{{jegyzetek}}

 

== További információk ==

 

 

{{Nemzetközi katalógusok}}

[[Kategória:Pálmavirágúak]]

[[Kategória:Növényfajok]]