[[Fájl:Long-wire-right-hand-rule.svg|bélyegkép|A [[Jobbkéz-szabály (elektrodinamika)|jobbkéz-szabály]] megjelenése a mágneses mező irányának meghatározásánál]]
Az Oersted-kísérlet kelékeikellékei egy áramforrás, egy mágnestű és egy egyenes vezető. A vezetőre nagy áramerősségű áramot, általában 30-100 [[Amper|Ampert]] kapcsolnak rá, ennek hatására a a vezető alá szerelt mágnestű elfordul, tehát az elektromos áram mágneses mezőt hoz létre . Hogyha megváltoztatjuk az áram áramlásának irányát vagy erősségét, az elfordulás is más irányú vagy mértékű lesz, nagyon nagy árammenyiség esetén a mutató csaknem függőleges lesz a vezetőre. Abban az esetben, ha a vezetőt észak-déli irányba állítjuk be, a mágnestű pontosan a Föld mágneses terének és az áram mágneses terének eredőjének, vektoraik összegének irányába áll be. Mivel a kísérlet során nagy erősségű áramot használunk a látványosabb hatás kedvéért, gyakran előfordul a vezetőként szolgáló vezeték felforrósodása, esetleg füstölése.<ref>{{Cite web |title=Kísérleti fizika 2.{{!}}Digitális Tankönyvtár |url=https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0064_02_kiserleti_fizika_2/ar01s05.html |work=regi.tankonyvtar.hu |accessdate=2021-01-13 |language=hu}}</ref>
