'''[[Augustus'''t római császár|Augustust]], miután a triumvirátus felhatalmazása lejárt, többször consuli, majd i. e. 27-től az egész birodalomra kiterjedő [[proconsul]]i hatáskörrel ruházták fel; [[i. e. 23]]-ban a [[Tribunus plebis|néptribunus]]i jogokat is megkapta, [[i. e. 12]]-től [[pontifex maximus]] és [[pater patriae]].
[[Augustus római császár|Augustus]] átszervezte a hadsereget: 25 [[Római légió|légiót]] mint állandó haderőt állandóan fegyverben tartott – ezek egy része a provinciákban állomásozott, elosztásuk a hadi helyzethez igazodott –, személyes biztonságára pedig a 9 cohors [[praetoriánus gárda]], illetve [[germánok|germán]] testőrsége felügyelt. Átrendezte a provinciák helyzetét: a már korábban pacifikált tartományokat a Senatus igazgatta (itt nem állomásozott hadsereg), a hadászatilag jelentős vagy még nem pacifikált provinciákat pedig Augustus kormányozta megbízottai által ''(legati Augusti pro praetore).'' A közvélemény caesari hódításokat várt tőle, Augustus hangsúlyozott politikai törekvése azonban a birodalom békéjének helyreállítása, a ''pax Romana (Augusta)'' megteremtése volt. Mindazonáltal uralkodása idején Róma nagy területeket hódított meg: csapatai elérték a [[Duna]] középső folyását ([[Pannonia (provincia)|Pannonia]] meghódítása), és az [[Elba (folyó)|Elbáig]] nyomultak előre.
Nagymértékben csökkent a senatus hatalma: a kül- és belpolitikát egyaránt Augustus irányította. A pénzügyekben az Augustus által létrehozott ''fiscus'' adta ki az arany- és ezüstpénzeket, a senatusi ''aerarium''hoz csak a váltópénzek verése tartozott. Az uralkodó a családi ügyekbe is beavatkozott: a vagyonos rétegek közmondásosan erkölcstelen életmódja miatt [[i. e. 18]]-ban a senatori és lovagrend számára kötelezővé tette a házasodást, a házasságtörés ellen pedig szigorú rendelkezéseket hozott. Augustus i. sz. [[14]]. [[augusztus 19.|augusztus 19-én]] Nolában halt meg. Halála után istenné avatták ''(consecratio).'' Utódjával, [[Tiberius római császár|Tiberius]]szal kezdetét vette a római császárkor első dinasztiájának, a Iulius–Claudius-dinasztiának az uralma.
