„Hegyi-Karabah Köztársaság” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A00:1028:8D1A:42D6:885B:896E:BD94:1ACC (vita) szerkesztéséről 88.105.81.121 szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
44. sor:
== Történelem ==
Az egykori kánság az [[1813]]-as orosz–perzsa béke nyomán került az [[Orosz Birodalom]] fennhatósága alá.
A [[Szovjetunió]] létrejötte után a Kaukázuson Túli Ügyek Szovjet Irodája azt javasolta, hogy az Örmény Szovjetköztársaságot és Hegyi-Karabahot egyesítsék, [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] – mint nemzetiségi népbiztos – nyomására azonban [[1921]]. [[július 5.|július 5]]-től Azerbajdzsán része lett. [[1923]]. [[július 7.|július 7]]-én utóbbin belül autonóm státust kapott [[Hegyi-Karabah Autonóm Terület]] néven. A későbbiekben a szovjet vezetés minden, az Örményországgal való egyesülést célzó kezdeményezést elutasított.<ref name=ujszo/> [[Fájl:Nagorno Karabakh03.png|thumb|left|200px|Hegyi-Karabah Autonóm Terület a szovjet korszakban]]
[[1988]]-ban az addig elnyomott feszültség felszínre tört. Februárban a hegyi-karabahi örmények tüntetéseken követelték az Örményországgal való egyesülést, amit [[február 20.|február 20]]-án a terület tanácsa hivatalosan is kezdeményezett az azeri és az örmény törvényhozásnál. A kezdeményezés zavargásokhoz vezetett: [[február 28.|február 28]]-án a [[Baku]]hoz közeli [[Sumqayıt]]ban örmények tucatjait [[Sumqayıti pogrom|ölték meg]], majd véres tüntetések törtek ki több azerbajdzsáni városban – Bakuban, [[Kirovabád]]ban, [[Saumján]]ban – és [[Jereván]]ban is. Emberek tízezrei hagyták el lakóhelyüket a biztonság reményében.<ref name=ujszo/>
| |||