Az ipari korom, amit megfelelő gyártási körülmények között állítanak elő, gyakorlatilag tiszta szénből áll, így egészségkárosító hatása nincs, vagy a szennyeződésektől függően minimális. Az a korom, ami mint nem kívánt égéstermék jelentkezik az égési folyamat során, például tüzeléskor, vagy robbanómotorbelsőégésű motor használatakor, már nem ártalmatlan. Viszonylag nagy fajlagos felületén az égési gázok egyes összetevői [[pirolízis]] során lecsapódnak vagy a nem tökéletes égés miatt szénhidrogén származékok tapadnak rá. Az ilyen szennyezett korom rákkeltő hatását állatkísérletekkel bizonyították. A tökéletes égés égésterméke a szén-dioxid (CO<sub>2</sub>). A korom a nem tökéletes égés folyamán keletkezik a szén-monoxiddal (CO) együtt. Ekkor többciklusos [[aromás szénhidrogének]] (arének) is keletkeznek, amik felelősek a rákkeltő hatásért. A régi fűtőberendezésekben a nem tökéletes égés után a gázok lehűlésekor a korom lecsapódik. A kémények belső fala ezért kormozódik. A korom kérdése újra és újra felmerül a közbeszédben is például a gépjárművek károsanyag-kibocsátásáról folytatott vitákban.
