„Szarvasmarha” változatai közötti eltérés

A két fenti alfaj vagy alaptípus az őstulok két különböző alfajából lett háziasítva, a ''[[Bos primigenius primigenius]]ból'' - ez az európai közönséges szarvasmarha típusú púp nélküli marhák őse - és a ''[[Bos primigenius namadicus]]ból'' - ez a zebu típusú, nagy púppal rendelkező marhák őse. A legfrissebb kutatási eredmények alapján a két ősrokon mintegy 270&nbsp;000&nbsp;éve vált el egymástól.<ref name="vVuure05">{{cite book |title=Retracing the Aurochs – History, Morphology and Ecology of an extinct wild Ox |first=T. (Cis) |last=van Vuure |year=2005 |location=Sofia-Moscow |publisher=Pensoft Publishers |isbn=954-642-235-5 }}</ref> Korábban a közönséges szarvasmarha főleg [[Európa|Európában]] és [[Szibéria|Szibériában]] volt elterjedve, míg a zebut inkább a melegebb térségekben, mint például az őshazájában, [[Dél-Ázsia|Dél-Ázsiában]], valamint [[Afrika|Afrikában]] tartották szívesebben. Egyes területeken hibrid fajtákat is kialakítottak. Miután az európaiak letelepedtek más kontinensekre is, magukkal vitték szarvasmarháikat. Ezeken az új helyeken is, a hűvösebb éghajlatokon a közönséges szarvasmarhák vitték jobban, míg a melegebb tájakon a szárazságtűrő zebuk hódítottak. Szintén az újonnan felfedezett kontinenseken a két alaptípus hibridizációjának üteme megnőtt. Továbbá a szarvasmarhát minden más ''[[tulok|Bos]]''- és ''[[bölény|Bison]]''-fajjal sikeresen lehet keresztezni; eme hibridek pedig ivarképesek lesznek.<ref>[https://www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2007/08/10/AR2007081002119.html "Yattle What?"] {{webarchive|url=https://web.archive.org/web/20170701203752/http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2007/08/10/AR2007081002119.html |date=1 July 2017 }}, ''The Washington Post'', 11 August 2007</ref><ref>Groves, C. P., 1981. Systematic relationships in the Bovini (Artiodactyla, Bovidae). ''Zeitschrift für Zoologische Systematik und Evolutionsforschung'', '''4''':264–278., quoted in {{MSW3 Artiodactyla|id=14200668|heading= Genus ''Bison''}}</ref><ref>{{cite journal |last=Takeda |first=Kumiko |title=Mitochondrial DNA analysis of Nepalese domestic dwarf cattle Lulu |journal=Animal Science Journal |volume=75 |issue=2 |pages=103–110 |date=April 2004 |doi=10.1111/j.1740-0929.2004.00163.x |display-authors=etal }}</ref>