„Elektroszmog” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
/* Árnyékolás textíliával - Irodalmi hivatkozás áthelyezése a szövegbe. |
|||
16. sor:
A tartós behatás területe jellegzetesen a fekvőhely, alvóhely, amelynek közelében éjszakára minden elektromos készüléket célszerű kikapcsolni, távolabb tenni. A mobiltelefon használatához célszerű a fejhallgató, fülhallgató használata, és a készülék távolabb helyezése.
==Árnyékolás textíliával==
Annak érdekében, hogy az elektroszmog hatása ellen megvédjék az emberi szervezetet, a textilipar speciális ([[szövet (textilipar)|szövött]], [[kötés (textilipar)|kötött]] vagy [[fonatolás (textilipar)|fonatolt]]) [[kelme]]szerkezeteket fejlesztett ki, amelyek árnyékoló hatást fejtenek ki.<ref>{{cite web|url=http://www.lazarky.hu/08pub/111_2015_01_pdf/20_Elektroszmog.pdf|author=Lázár Károly|title=Elektroszmog ellen védő textíliák|accessdate=2015-2-25}}</ref> Ezek működése a [[Faraday-kalitka]] elvén alapul, amely szerint egy teljes mértékben elektromos vezető anyagból készült burkolat belsejébe nem hatol be a gyorsan változó elektromágneses sugárzás. Az ilyen árnyékoló kelme anyaga vékony fémhuzal, fémmel bevont, vagy fémszálakat is tartalmazó – egyébként nem vezetőképes anyagú – [[fonal]]. Az ilyen burkolat árnyékoló képessége attól függ, hogy mennyire vezetőképes a burkolat anyaga, és hogy vannak-e rajta nyílások, ill. azok mekkorák a sugárzás hullámhosszához képest. A 800–3000 MHz tartományba eső sugárzások hullámhossza 10–37,5 cm közé esik. Egy ilyen sugárzás ellen védő árnyékoló burkolat akkor hatásos, ha rajta 1 cm-nél jóval kisebbek a nyílások.<ref>{{cite journal|author=T. Mühl|title=Textilien und elektromagnetische Strahlung|journal=Melliand Textilberichte|year=2004|issue=3|pages=190, 192}}</ref>
Az árnyékoló képességet azzal a viszonyszámmal jellemezzük, ami a sugárzásnak az adott pontban árnyékoló burkolat nélkül, ill. az árnyékoló burkolat alatt mért teljesítménysűrűségének hányadosából számítható. Ennek a hányadosnak a logaritmusát általában 10-zel szorozva a decibelben (dB) megadott ún. csillapítást kapjuk. Ha az árnyékolás teljesen hatástalan, akkor a két teljesítménysűrűség megegyezik, hányadosuk 1, aminek logaritmusa 0, ennek 10-szerese is 0, vagyis nincs csillapítás. Ha a teljesítménysűrűségek hányadosa 100-ra adódik (vagyis az árnyékoló burkolat a sugárzásnak csak 1/100 részét engedi át), ennek logaritmusa 2, az árnyékoló képesség (csillapítás) eszerint 2·10 = 20 dB. A gyakorlatban akkor tartjuk megfelelőnek az árnyékoló képességet, ha az így számított csillapítás értéke eléri a 30 dB-t, vagyis az árnyékoló burkolat a sugárzás teljesítménysűrűségének csak 1/1000 részét, 0,1%-át engedi át
26. sor:
Ezek a sugárzások ún. polarizált sugárzások, azaz – leegyszerűsítve – a rezgések hullámmozgása meghatározott síkban megy végbe. Ezért nem mindegy, hogy az útjukba tett fémrács milyen irányú. A mérések azt mutatták, hogy ha a sugárzás síkja a szövet láncirányával esett egybe, akkor a láncfonal-sűrűség változtatásának gyakorlatilag nem volt befolyása a csillapításra, a vetüléksűrűség változtatása azonban jelentősen módosította azt. Kötött kelmék esetében a láncrendszerű kelmék váltak be erre a célra, a vetülékrendszerű kelméknél csak gyengébb eredmény várható. Míg szövetek esetében a kötésmódnak gyakorlatilag alig van befolyása az árnyékoló képességre, kötött kelméknél ez lényeges szempont.<ref>{{cite journal|author=T. Mühl|title=Elekteromagnetisch schirmende Wirk- und Strickwaren|journal=Melliand Textilberichte|year=2004|issue=7-8|pages=587–588}}</ref>
A fizikai nem kívánt hatások elkerülésére az árnyékolás is használatos (router és készülék között), az egy helyen mérhető Wifi routerek hatása szintén szétválasztást igényel. Fizikai biztonsági probléma az internetre bekötött IoT (tárgyak, pl. hűtőszekrény termosztát, radiátor termoszát, stb.) szintén gondos beállítást igényel egymás zavarásának, és a fiziológiai mellékhatások elkerülése érdekében.
== Jegyzetek ==
| |||