„Purgly Emil” változatai közötti eltérés

26 bájt törölve ,  5 hónappal ezelőtt
a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
 
Evangélikus nemesi földbirtokos családba született Purgly Lajos ([[1844]]–[[1901]]),<ref name="purglylajosgyász">{{Cite web|url=https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/506443#|title=Széchenyi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Purgly Lajos}}</ref> és monzai Konstantiny Berta ifjabbik gyermekeként. Apai nagyszülei jószáshelyi Purgly János ([[1800]]–[[1876]]),<ref name="urglyjánosgyász">{{Cite web|url=https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/506434#|title=Széchenyi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Purgly János}}</ref> jószási postamester, Arad vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, az Aradi Első Takarékpénztár elnöke, és [[rajka]]i Friebeisz Emília ([[1815]]–[[1901]]) voltak.<ref name="purglynégyász">{{Cite web|url=https://dspace.oszk.hu/bitstream/handle/20.500.12346/506437/4328640_00538_mormon.jpg?sequence=4&isAllowed=y|title=Széchenyi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Purgly Jánosné Friebeisz Emília}}</ref> Anyai nagyapja, monzai Konstantiny György ([[1822]]–[[1903]]), ügyvéd, [[Arad vármegye]] másodalispánja, jószáshelyi kerület országgyűlési képviselője volt.<ref name="konstantinygyörgy">{{Cite web|url=https://dspace.oszk.hu/bitstream/handle/20.500.12346/200233/4311490_00537_mormon.jpg?sequence=4&isAllowed=y|title=Széchenyi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Konstantiny György}}</ref> Apai nagybátyja, az [[Evangélikus kereszténység|evangélikus felekezetű]] jószáshelyi Purgly János ([[1839]]–[[1911]]), [[Arad vármegye]] törvényhatósági bizottságának tagja, az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak és Takarékpénztár igazgatója, aki emellett országgyűlési képviselő volt; Purgly János országgyűlési képviselő és neje Vásárhelyi Ilona frigyéből született [[Purgly Magdolna]] kormányzóné.
 
A [[Nyugat-magyarországi EgyetemSZE Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar|Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia]] növendéke volt, oklevelet is szerzett, majd a fővárosban jogi tanulmányokat folytatott. Nem sokkal később már [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] életébe is bekapcsolódott. Az [[első világháború]]ban a szerb és az olasz fronton szolgált. Tagja lett [[Csanád vármegye]] törvényhatósági bizottságának, [[1922]]-ben előbb Csanád és Arad vármegye, majd [[1923]]-tól [[Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye]] főispánjává nevezték ki, e tisztét több mint 8 évig viselte. [[1925]]-ben a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara elnöki székébe került. E minőségében jelentős lépéseket tett a szikes talaj javítása, a lecsapolás és a tanyák ügyében. [[1932]]-ben [[Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947)|Károlyi Gyula]] [[Károlyi Gyula-kormány|kormányában]] az [[Egységes Párt]] színeiben a földművelésügyi tárcát vezette. Miniszterként jelentős kedvezményeket adott a mezőgazdaságnak és az őstermelőknek. Bevezette a gabonajegyet, csökkentette, sőt részben el is engedte a földadót, csökkentette továbbá a közmunkaváltságot is, de egyéb adókedvezményeket is bevezetett. A terményexport előmozdítása érdekében tárgyalásokat folytatott [[Ausztria|Ausztriával]] és [[Német Birodalom|Németországgal]] is. Az Országos Mezőgazdasági Kamara küldötteként [[1929]] és [[1944]] között a Felsőház tagja.
 
Tevékenységeinek elismeréséül [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] [[1926]]-ban a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet a csillaggal adta neki, majd [[1932]]-ben az I. osztályú Magyar Érdemkeresztet is elnyerte. [[Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye]] törvényhatósági bizottságának örökös tagjává és a Csanád-Csongrádi evangélikus esperesség világi felügyelőjévé is kinevezte a kormányzó.