„Eggersdorf bei Graz” változatai közötti eltérés

a
egyértelműsítés, replaced: MuraMura AWB
a (egyértelműsítés, replaced: MuraMura AWB)
[[Fájl:Schloss Dornhofen Eggersdorf bei Graz.JPG|170px|bélyegkép|balra|Dornhofen kastélya]]
[[Fájl:Kapelle2-OId-113642.jpg|170px|bélyegkép|balra|A purgstalli kápolna]]
Eggersdorf bei Graz a [[Kelet-stájerországi dombság]]on fekszik, a Rabnitzbach (a [[Rába]] mellékkfolyója) mentén, kb. 10  km-re északkeletre [[Graz]]tól. Az önkormányzat 9 települést egyesít: Brodingberg (408 lakos 2017-ben), Brodersdorf (489), Edelsbach bei Graz (475), Eggersdorf bei Graz (1738), Hart bei Eggersdorf (626), Haselbach (409), Höf (1060), Präbach (369) és Purgstall bei Eggersdorf (997).
A környező önkormányzatok: délre [[Nestelbach bei Graz]], délnyugatra [[Laßnitzhöhe]], nyugatra [[Kainbach bei Graz]], északnyugatra [[Weinitzen]] és [[Kumberg]], északkeletre [[Mitterdorf an der Raab]], keletre [[Sankt Ruprecht an der Raab]], délkeletre [[Ludersdorf-Wilfersdorf]].
 
==Története==
Eggersdorf területe a római korban is lakott volt, ezt bizonyítják a régészek által talált kelta [[halomsír]]ok és római sírkövek. A ma is felismerhető római út a Rába és a [[Mura (Dráva)|Mura]] közötti összeköttetést szolgálta. A népvándorlás után szlávok telepedtek meg a térségben, a helynevek egy része ma is szláv eredetű. Eggendorfot a beköltöző bajorok nevezték el alapítója után ("Ekkehard falva").
 
A községi önkormányzat 1850-ben alakult meg. Mezővárosi státuszát 1928-ban kapta a tartományi gyűléstől.
 
Miután Ausztria 1938-ban [[Anschluss|csatlakozott]] a Német Birodalomhoz, Eggersdorf a Stájerországi reichsgau része lett. A [[második világháború]] után a brit megszállási zónához tartozott.
 
1962-ben a szomszédos Edelsbach községet egyesítették a mezővárossal. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során Brodingberget, Hart-Purgstallt és Höf-Präbachot is Eggenrsdorfhoz csatolták.
 
==Lakosság==
A Eggersdorf bei Graz-i önkormányzat területén 2017 januárjában 6571 fő élt. A lakosságszám 1951 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 95%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 3% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 86,2%-a római katolikusnak, 3,3% evangélikusnak, 1,6% mohamedánnak, 8,1% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 4 magyar élt a mezővárosban. A legnagyobb nemzetiségi csoportot a német mellett a törökök alkották 1,1%-kal.
 
==Látnivalók==
97 308

szerkesztés