„Nemesgázok” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A01:5D0:887D:C200:3116:2FCE:62A9:115A (vita) szerkesztéséről InternetArchiveBot szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
1. sor:
[[Fájl:Edelgase in Entladungsroehren.jpg|bélyegkép|jobbra|350px|Különböző nemesgázokkal töltött gázkisülés-csövek. Balról jobbra: hélium, neon, argon, kripton és xenon]]
A '''nemesgázok''' a [[Kémiai elemek periódusos rendszere|periódusos rendszer]] VIII-as [[főcsoport]]jában (IUPAC szerinti 18-as csoportjában) található [[kémiai elem|elemek]]. A [[hélium]] '''(He)''', [[neon]] '''(Ne)''', [[argon]] '''(Ar)''', [[kripton]] '''(Kr)''', [[xenon]] '''(Xe)''' és a [[radon]] '''(Rn)''' tartozik ebbe a csoportba. Egyes feltételezések szerint a hetedik periódusban relativisztikus hatások miatt a széncsoportbeli [[fleróvium]] mutat a nemesgázokra jellemző tulajdonságokat a VIII. főcsoportbeli [[oganeszon]] helyett.<ref>{{cite web|accessdate=2009-08-08|title=Flerov laboratory of nuclear reactions|publisher=JINR|url=http://www1.jinr.ru/Reports/2008/english/06_flnr_e.pdf}}</ref><ref>{{cite journal|title=Atomic and Molecular Properties of Elements 112, 114, and 118|author=Nash, Clinton S. |journal=J. Phys. Chem. A|year=2005|volume=109|issue=15|pages=3493–3500|doi=10.1021/jp050736o|pmid=16833687}}</ref> A nemesgázok sok hasonló tulajdonsággal bírnak. [[Szabványos nyomás és hőmérséklet|Standard hőmérsékleten és nyomáson]] színtelen, szagtalan, egyatomos gázok. Kémiailag közömbösek, reakcióba csak szélsőséges körülmények közt vihetők.
A nemesgázok tulajdonságai jól magyarázhatók az atomszerkezetre vonatkozó modern elméletekkel: ezek szerint a nemesgázok legkülső [[elektronhéj]]a telített (a héliumnál 1s<sup>2</sup>, a többi nemesgáznál ''n''s<sup>2</sup>''n''p<sup>6</sup>) és az így kialakult stabilis elektronkonfiguráció a felelős az igen kis mértékű reakciókészségükért. A gázatomok közt csak gyenge [[Van der Waals-erők|van der Waals-féle erők]] hatnak, ezért forráspontjuk az összes elem közül a legalacsonyabb. Olvadás- és forráspontjuk között mindössze néhány foknyi eltérés van, ezért csak egy szűk hőmérséklet-tartományban léteznek folyadékként.
A neont, argont, kriptont és xenont a [[levegő]]ből nyerik ki cseppfolyósítást követő [[desztilláció|frakcionált desztilláció]]val. A héliumot a [[földgáz]]ból nyerik, amelynek héliumtartalma helyenként a 7%-ot is elérheti, kriogén szétválasztási technikákkal, a radont pedig rendszerint oldott rádium-, tórium- vagy uránvegyületek [[radioaktivitás|radioaktív bomlásából]] izolálják. Közömbösségük miatt számos olyan területen alkalmazhatók, ahol a kémiai reakciókat el szeretnék kerülni. Például [[izzólámpa|izzólámpákat]] gyakran töltenek meg kriptongázzal, hogy megakadályozzák a volfrámszál eloxidálódását, a mélytengeri búvárok pedig héliumot használnak légzőberendezéseikben az oxigén mellé keverve, hogy csökkentsék a nagy nyomáson, normál levegő használatával fellépő nitrogénnarkózis (a nitrogén nagy [[parciális nyomás]]a okozta euforikus állapot), a [[keszonbetegség]] és az oxigéntoxicitás esélyét. Korábban a gyúlékony hidrogén helyett léghajók töltésére is használták a héliumot, ma már ez az alkalmazása nem jelentős, viszont meteorológiai léggömbök töltésére még mindig használják.
==Történet==
6 ⟶ 10 sor:
[[Fájl:William Ramsay.jpg|bélyegkép|jobbra|William Ramsay-t a nemesgázok felfedezéséért kémiai Nobel-díjjal tüntették ki]]
A ''nemesgáz'' kifejezés a német ''Edelgas'' szó tükörfordításából ered, melyet először [[Hugo Erdmann]] használt 1898-ban,<ref>{{cite journal|journal=[[Science (journal)|Science]]|year=1901|volume=13|pages=268–270|last=Renouf|first=Edward|title=Noble gases|doi=10.1126/science.13.320.268|issue=320|bibcode= 1901Sci....13..268R }}</ref> utalva ezzel az elemek rendkívül kicsi reaktivitására. A név analóg a nemesfém kifejezéssel, amely szintén az elemek kis reakciókészségére utal.
1784-ben az angol fizikus és kémikus [[Henry Cavendish]] a levegő összetételét vizsgálva megfigyelte, hogy a levegőmintában oxigénfeleslegben létrehozott ismételt elektromos kisüléssel sem sikerült reakcióba vinni a gáz egy részét, amelyről meghatározta, hogy az a levegőnek nem több mint 1/120-ad része.<ref name="ojima 1">{{harvnb|Ojima|2002|p=1}}</ref> Az 1868. augusztus 18-i napfogyatkozás alkalmával [[Pierre Janssen]] és [[Joseph Norman Lockyer]] a [[Nap]] kromoszférájának spektrumában egy sárga vonalat észleltek a nátrium D vonala mellett, ennek alapján egy új elemet feltételeztek. Az elemet a Nap görög neve (ήλιος, Helios) alapján héliumnak nevezték el.<ref>''Oxford English Dictionary'' (1989), s.v. "helium". Retrieved December 16, 2006, from Oxford English Dictionary Online. Also, from quotation there: Thomson, W. (1872). ''Rep. Brit. Assoc.'' xcix: "Frankland and Lockyer find the yellow prominences to give a very decided bright line not far from D, but hitherto not identified with any terrestrial flame. It seems to indicate a new substance, which they propose to call Helium."</ref> Ugyanezt a spektrumvonalat később Luigi Palmieri is észlelte 1881-ben a [[Vezúv]]ból kitörő vulkáni gázokban, majd végül [[William Ramsay]] erősítette meg földi jelenlétét az atmoszferikus gázok vizsgálata során.
1895-ben [[John William Strutt]] felfedezte, hogy a levegőből az oxigén, a szén-dioxid és a vízgőz eltávolításával nyert nitrogén sűrűsége nagyobb, mint az ammóniából kémiailag előállított nitrogéné. Ramsay-vel együtt azt feltételezte, hogy a levegőből kivont nitrogén valamilyen más gázzal volt keverve, ezért egy kísérletben a magnéziumot nitrogénben hevítette, és így kis mennyiségű egyatomos gáz maradt vissza, amit a görög ''αργός'' (argosz = lusta) szó után argonnak neveztek el.<ref name="ojima 1"
Ramsay folytatta a nemesgázok keresését, és 1898-ig a cseppfolyós levegő alacsony hőmérsékleten frakcionált desztillációjával három további elemet sikerült elkülönítenie, amelyeket [[kripton]]nak (''κρυπτός'' – kriptosz = elrejtőzik, eltitkol), [[neon]]nak (''νέος'' – neosz = új) és [[xenon]]nak (''ξένος'' – xenosz = idegen, furcsa) nevezett el. A [[radon]]t először [[Friedrich Ernst Dorn]] azonosította 1898-ban<ref>{{cite journal|title=Discovery of Radon|last=Partington|first=J. R.|journal=[[Nature]]|volume=179|issue=4566|pages=912|year=1957|doi=10.1038/179912a0|bibcode=1957Natur.179..912P}}</ref> és ''rádiumemanációnak'' nevezte, de nem tekintették nemesgáznak egészen 1904-ig, amikor megállapították, hogy tulajdonságai hasonlóak a többi nemesgázéhoz.<ref name="brit">{{cite encyclopedia|encyclopedia=[[Encyclopædia Britannica]]|year=2008|title=Noble Gas|url=http://www.britannica.com/eb/article-9110613/noble-gas}}</ref> Strutt és Ramsay a nemesgázok felfedezéséért 1904-ben fizikai és kémiai [[Nobel-díj]]ban részesült.<ref>{{cite web |title=The Nobel Prize in Physics 1904 Presentation Speech |author=Cederblom, J. E. |year=1904 |url=http://nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1904/press.html}}</ref><ref name=nobelchem>{{cite web |title=The Nobel Prize in Chemistry 1904 Presentation Speech |author=Cederblom, J. E. |year=1904 |url=http://nobelprize.org/nobel_prizes/chemistry/laureates/1904/press.html}}</ref>
| |||