„Dörzshajtás” változatai közötti eltérés

== Alkalmazások ==

[[Kép:L-Reibraeder.png|thumb|300px|Fokozat nélkül változtatható áttételű dörzshajtások]]

Kis teljesítmények átvitelére gyakran alkalmazzák a dörzshajtást egyszerűségénél és olcsóságánál fogva. [[Lemezjátszó]]knál gyakran gumikerekes dörzstárcsa hajtja meg közvetlenül a lemezt hordozó tárcsát.

 

 

A normális irányú erő megnövelése érdekében gyakran használnak ék alakú hornyokat. A dörzshajtás hátránya, hogy kisebb a [[hatásfok]]a, mint egy hasonló célokra készített fogaskerekes hajtóműnek. A hatásfok az alkalmazott anyagoktól is függ: sima tárcsás dörzshajtómű hatásfoka <math> \eta = 90... 93\% </math>, melynél a veszteségeket elsősorban a nagy összeszorító erő miatti megnövekedett csapágysúrlódás okozza, ékhornyos kivitelnél az összeszorító erő kisebb ugyan, viszont a csúszás miatt a hatásfok mégis rosszabb: <math> \eta = 88...90\% </math>. A dörzshajtás másik hátránya, hogy nem használható kinematikai hajtásoknál (például óraszerkezeteknél).

* ''Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve'' 3. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.

 

[[Kategória:Gépészet]]

[[Kategória:Gépelemek]]