Wikipédia

„Guidó flamand gróf” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
szakaszok sorrendje, nemzetközi kat.
Porribot (vitalap | szerkesztései)
botok
127 263 szerkesztés
a https://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:Botgazd%C3%A1k_%C3%BCzen%C5%91fala/Arch%C3%ADv_38#Charles_Cawley AWB
28. sor:
== Élete ==
=== Származása ===
Guy szülei [[II. Vilmos flamand gróf|II. Vilmos, Dampierre ura]] és [[II. Margit flamand grófnő]] házasságából született második fiú volt.<ref>A ''Genealogica Comitum Flandriæ Bertiniana'' erősíti meg leszármazását, amikor megnevezi "''Guillelmo domino de Dampetra [et] Margaretæ''" fiait (ebben a sorrendben), mint "''Guillelmum Guodnem et Iohannem''". Forrás: ''Genealogica Comitum Flandriæ Bertiniana, Continuatio Leidensis et Divionensis (Cod. Divion. et Cisterc. addunt)'', MGH SS IX, p. 308. Idézi: CrawleyCawley</ref>
Margitnak ez volt a második házassága. 1244-ben anyja örökölte [[Hennegaui Grófság|Hainaut]] és [[Flamand grófság|Flandria]] grófságokat nővére, [[I. Johanna flamand grófnő|Johanna]] halála után és Margit első házasságából származó gyermekei bejelentették igényüket mindkét grófságra, apjuk örökségeként. [[1246]]-ban [[IX. Lajos francia király]], a két fél között közvetítve, a Dampierre-leszármazottaknak adta a [[Flamand Grófság]]ot, és az Avesnes-leszármazottaknak az [[Hainaut-i grófság]]ot.<ref name=Nicholas>{{cite book| author= Nicholas, D.|title=Medieval Flanders|year=1992|publisher=Longman|page=157}}. Idézi: CrawleyCawley</ref> Ez a döntés látszólag megoldotta a vitát, Margit Flandriában együtt uralkodott Vilmossal, akit 1247-ben társgróffá nevezett ki. Vilmos 1251-es halála után Margit Guy-t nevezte ki társgrófnak és mivel azt sejtette, hogy Vilmos halálához köze volt az Avesnes családnak, újraindultak a csatározások.
 
=== Harcai az Avesnes családdal ===
[[1253]]-ban [[I. János hainaut-i gróf|Jean d'Avesnes]], aki kisemmizve érezte magát flandriai örökségéből, meggyőzte [[II. Vilmos holland gróf]]ot és német ellenkirályt, hogy szállja meg Hainaut-t és Flandriának a német-római császársághoz tartozó részét azon a címet, hogy Guy nem hódolt előtte, amikor társgróffá nevezték ki. Vilmos és János megtámadták Holland Grófságot és [[július 4.|július 4]]-én a [[westcapelle-i csata]] során legyőzték a flamand sereget és fogságba ejtették a Guy-t. Margit ekkor Károly anjou herceghez fordult segítségért, aki Hainaut grófság egy részéért cserébe támogatást nyújtott. A két fél 1254. július 26-án kötött fegyverszünetet és megegyeztek, hogy IX. Lajoshoz fordulnak közvetítésért.<ref>Bayley, C. C. (1949): ''The Formation of the German College of Electors in the mid-Thirteenth Century'' (Toronto), p. 39. Idézi: CrawleyCawley</ref> Guy 1256-ban szabadult ki fogságából, amikor Lajos megerősítette 1246-os döntését és az Avesnes családnak ítélte Hainaut-t és a Dampierre családnak Flandriát. A két család közötti ellenségeskedés János 1257-es halálával megszűnt.<ref name="Nicholas" />
 
1263. március 20-án megvásárolta a namuri őrgrófi címet [[II. Balduin latin császár]]tól.<ref>{{cite book|author=Kerrebrouck, P. Van|title=Les Capétiens 987-1328|year=2000|pages=462 }}, idézi: Crawley</ref> 1278. december 29-én anyja lemondott a flamand grófi címről és ezután egyedül uralkodott.
43. sor:
A király és a gróf közötti ellentét 1294-ben oda vezetett, hogy Guy szövetséget kötött Angliával és feleségül adta Fillippa lányát [[II. Eduárd angol király|Eduárd walesi herceghez]]. Erre válaszul Fülöp Párizsba rendelte és foglyul ejtette Guy-t két fiával, valamint megparancsolta neki, hogy érvénytelenítse a házasságot és tartsa be az Anglia ellen meghirdetett francia kereskedelmi embargót.<ref name="Nicholas" /> Ráadásul Filippát Párizsba vitette, ahol egészen 1306-ban bekövetkezett haláláig a király fogja maradt. Bár Guy-t a király később szabadon engedte, de a francia királyi követek viselkedésére vonatkozó panaszait semmibe vette és megtiltotta neki, hogy a királyság legmagasabb nemesi tanácsához forduljon. 1296-ban Guy elfogadta az hainaut-i grófsághoz tartozó Valenciennes város hódolatát és Flandriához csatolta azt. II. János ekkor Holland Grófság felől megtámadta Flandriát, Fülöp pedig maga elé idézte Guy-t, váltságdíj fizetésére és az elfoglalt területek feladására kötelezte.
 
[[1297]]. [[január 7.|január 7-én]] Guy nyíltan szövetséget kötött I. Eduárd angol királlyal és két nappal később hivatalosan is semmissé nyilvánította Fülöpnek tett hűbéresi esküjét. Válaszul Fülöp a flandriai grófságot hivatalosan a királyság részéve nyilvánította és 1297. júniusában sereget küldött [[II. Robert d'Artois]] vezetésével Flandria elfoglalására. Robert augusztus 20-án a [[Furnesi csata|Furnesi csatában]] legyőzte a sebtében toborzott grófi sereget és elfogta Guy-t két fiával együtt.<ref>Guillaume de Nangis krónikája jegyezte fel, hogy "''Karolus comes Valesii''" fogságába esett "''Guido comes Flandrensium...cum duobus filiis Roberto et Guillermo''". Forrás: RHGF XX, Chronicon Guillelmi de Nangiaco, p. 582. Idézi: CrawleyCawley</ref> Edward angol király nyolc nappal később kis létszámú serege élén partra szállt és Gent városába, a gróf székhelyére vonult. Időközben a franciák elfoglalták Lille és Brugge városát, míg Eduárd tétlenül nézte az eseményeket. Guy 1297 októberében [[fegyverszünet]]et kötött, míg Eduárd 1208 márciusában visszatért Angliába.
 
=== Lemondása, fogsága és halála ===
50. sor:
A flamand városok polgársága azonban a franciák uralmát [[Jacques de Châtillon]] helytartó uralma alatt még jobban ellenezte, különösen Fülöp 1301. májusi provokatív látogatása után. Brugge városában lázadás tört ki és a [[Brugge-i matutinum|francia helyőrség lemészárlása]] után [[II. Robert d'Artois]] serege élén visszatért Flandriába. A flamand városok milíciája és a gróf maradék támogatói [[1302]]. [[július 11.|július 11]]-én [[Kortrijk]] közelében, az [[Courtrai-i csata|Aranysarkantyús csata]] nevű összecsapásban legyőzték a francia lovagokat.
 
Ezt követően Guy-t a franciák szabadon engedték, hogy a lázadókkal tárgyaljon, akik azonban semmiképpen nem akartak visszatérni a francia (vagy akár a flamand grófi) uralom alá. Fülöp második támadása 1304-ben sikerrel járt, miután a Zierikzee-i tengeri csatában legyőzte a flamand hajóhadat, illetve döntetlennel végződő csatát vívott a szárazföldön [[Mons-en-Pévèle-i csata|Mons-en-Pévèle közelében]].<ref name="Nicholas" /> Guy-t ekkor ismét börtönbe vetették és ott is halt meg 1305-ben.<ref>A ''Continuatio Chronici Guillelmi de Nangiaco'' jegyezte fel 1305. februárjában "''Guido comes Flandrensis''" halálát. Forrás: ''RHGF XX, Continuatio Chronici Guillelmi de Nangiaco'', p. 591. Idézi: CrawleyCawley</ref> Utóda a flamand grófi trónon fia, Róbert (korabeli becenevén Flandria oroszlánja - ''Leeuw van Vlaanders'') volt.
 
== Családja és leszármazottai ==
 
1246 júniusában házasságot kötött [[Matilda de Bethune]]-nel (? - [[1264]]. [[november 8.]]), [[VII. Róbert, Bethune ura]] lányával,<ref>A ''Genealogia Comitum Flandriæ'' nevezi meg "''Guido frater eius [=Willelmus]''" feleségét, mint "''Mathilde filia Roberti Tenremontensis''". Forrás: ''Iohannis de Thielrode Genealogia Comitum Flandriæ MGH SS IX'', p. 335. Idézi: CrawleyCawley</ref> a házasságból a következő gyerekei születtek:
* Róbert ([[1249]]–[[1322]]. [[szeptember 17.]]), apja halála után [[III. Róbert flamand gróf|III. Róbert]] néven flamand gróf.<ref name=Genealogia>A ''Genealogia Comitum Flandriæ'' jegyezte fel "''Guido…ex Mathilde filia Roberti Tenremontensis''" fiait (ebben a sorrendben): "Robertum, Willelmum, Iohannem episcopum Leodiensum, Balduinem et Philippum". Forrás: ''Iohannis de Thielrode Genealogia Comitum Flandriæ MGH SS IX'', p. 335. Idézi: CrawleyCawley</ref>
* Vilmos (kb. [[1249]] – [[1311]])<ref name="Genealogia" /> beceneve "''Földnélküli''", Dendermonde és Crevecouer ura, felesége [[1286]]-tól Alix de Clermont-en-Beauvaisis<ref>Jean Desnouelles krónikája jegyezte fel, hogy "li contes de Flandres...sen fil Guillaume" feleségül vette "la fille Raul de Neelle connestable de Franche", vagyis Raoul, a francia királyi haderő főparancsnokának lányát. Forrás: RHGF XXI, Extraits de la Chronique attribuée à Jean Desnouelles, p. 184. Idézi: CrawleyCawley</ref>
* János ([[1250]] – [[1290]]. [[október 4.]]), 1279-től [[Metz]] és 1282-től [[Liège]] püspöke<ref name="Genealogia" /><ref>Az ''Annales Blandinienses'' jegyezte fel 1291-ben "Iohannes, filius Guidonis comitis Flandrie et Mathildis de Bethunia eius coniugis, episcopus Leodiensis" halálát. Forrás: ''Annales Blandinienses 1291'', MGH SS V, p. 34. Idézi: CrawleyCawley</ref>
* Margit (c. [[1253]] – [[1285]]. [[július 3.]]), férje [[1273]]-tól [[I. János brabanti herceg]]<ref name=Genealogia2>A ''Genealogia Comitum Flandriæ'' jegyezte fel "''Guido…ex Mathilde filia Roberti Tenremontensis''" három lányát és hogy az első "''Iohanni duci Brabantie''" felesége lett. Forrás: ''Iohannis de Thielrode Genealogia Comitum Flandriæ MGH SS IX'', p. 335. Idézi: CrawleyCawley</ref><ref>A ''Genealogia Ducum Brabantiæ Ampliata'' nevezte meg Margitot ("''Margaretam filiam Guidonis comitis Flandrie''") mint "''Iohannes dux Lothoringie et Brabantie''" második feleségét. Forrás: ''Genealogia Ducum Brabantiæ Ampliata 14'', MGH SS XXV, p. 397. Idézi: CrawleyCawley</ref><ref>Az ''Oude Kronik van Brabant'' jegyezte fel, hogy "''Johannes primus…in ducatu Lotharingie et Brabancie''" második felesége "''Margareta, filia Guidonis comitis Flandrie''" volt. Forrás: ''Oude Kronik van Brabant'', p. 68. Idézi: CrawleyCawley</ref>
* Balduin ([[1252]]–[[1296]])<ref name="Genealogia" />
* Mária (? - [[1297]]),<ref name="Genealogia2" /> első férje Jülich Vilmos († [[1278]]), második férje [[1285]] Simon II de Chateauvillain († [[1305]]), Bremur lordja
* Beatrix (kb. [[1260]] – [[1291]]. [[április 5.]]),<ref name="Genealogia2" /> férje [[1279]]-től [[V. Flóris holland gróf]], [[II. Vilmos holland gróf|II. Vilmos]] holland gróf és német ellenkirály fia.<ref>A ''Chronologia Johannes de Beke'' jegyezte fel Flóris gróf és "''Beatricem filiam Guidonis Flandrensis comitis''" házasságát. Forrás: ''Chronologia Johannes de Beke'' 74e, p. 227. Idézi: CrawleyCawley</ref>
* Fülöp (kb. [[1263]] – [[1318]]. november),<ref name="Genealogia" /> Teano grófja, felesége Mahaut de Courtenay, Chieti grófnője(† [[1303]]), második felesége [[1304]]-től Philipotte of Milly († [[1335]]). I. Károly szicíliai király vitte magával Apuliába, ahol megtette seregei főparancsnokának. 1303 májusában visszatért Flandriába, ahol apja és bátyjai fogsága alatt régensként uralkodott. 1304 szeptemberében hűséget esküdött IV. Fülöpnek Lille városában és kialkudta a háborút lezáró 1305. júniusi békeszerződést.
 
[[1265]] márciusában feleségül vette Luxembourgi Izabellát (? - 1298. szeptember 25.), [[V. Henrik luxemburgi herceg]] és Marguerite de Bar lányát. Guy második házasságából<ref>''Iohannis de Thilrode Chronicon'' krónikája nevezte meg Guy második feleségét, mint "''Elysabeth filia Henrici comitis de Lucemborch''". Forrás: Iohannis de Thilrode Chronicon 19, MGH SS XXV, p. 575. Idézi: CrawleyCawley</ref> további nyolc gyereke született:
* Margit (? - [[1331]]), első férje [[1282]]. [[november 6.|november 6-ától]] Alexander skót herceg ([[III. Alexander skót király fia]])<ref>A ''Liber Pluscardensis'' jegyezte fel Roxburgh-ban 1279-ben "''Alexander filius Alexandri tercii et…Margaretæ sororis Edwardi Langschankiæ regis Angliæ''" és "''filiam comitis Flandreæ''" házasságát. Forrás: Skene, F. J. H. (ed.) (1877) Liber Pluscardensis, Historians of Scotland Vol. VII (Edinburgh) Vol. I, Liber VII, CXXX, p. 108. Idézi: CrawleyCawley</ref> Első férje halála után visszatért Flandriába, második férje [[1286]]. [[július 3.|július 3-ától]] I. Reinoud, [[Guelders]] hercege<ref>A ''Kronik van Arent toe Bocop'' jegyezte fel, hogy "''Rennolt…grave van Gelre''" második felesége "''dye dochter van dye grave van Flanderen''" volt, aki később megnevez, mint "''Mergreta''". Forrás: Kronijk van Arent toe Bocop, Codex Diplomaticus Neerlandicus, Second Series (Utrecht 1860), vijfde deel, pp. 188 and 190. Idézi: Crawey</ref>
* Jeanne (? - [[1296]]), a [[Flines]]-i kolostorba vonult vissza, mint apáca
* Beatrix († [[1307]]), férje [[1287]]-től [[Hughues de Châtillon]], Blois grófja.
* János ([[1267]]–[[1330]]),<ref name="Chronique Normande">A ''Chronique Normande'' nevezi meg "''conte en Flandres…Guy de Dampierre''" és második felesége, "''fille au conte de Luxembourg''" három fiát, mint "''Jehan, Guy et Henry''". Forrás: Chronique Normande (14th century), p. 1. Idézi: CrawleyCawley</ref><ref>Leszármazását megerősíti a ''Continuatio Chronici Guillelmi de Nangiaco'' is, amely 1308-as házasságakor feljegyezte: "''Johannes de Namursio filius Guidonis Flandrensis comitis''". RHGF XX, Continuatio Chronici Guillelmi de Nangiaco, p. 597. Idézi: CrawleyCawley</ref> 1297. november 5-én apja kinevezte Namur kormányzójává, majd 1298. október 2-án ténylegesen neki adta a namuri grófságot, és ezt követően [[I. János namuri őrgróf]]ként uralkodott.
* Guy (? - [[1311]]),<ref name="Chronique Normande" /> [[Ronse]] lordja, illetve [[Zeeland grófja]]. 1311-ben Pávia mellett halt meg, feltehetően [[VII. Henrik német király|VII. Henrik]] ellen harcolt. Felesége Lotaringiai Margit (? - kb. 1349), II. Thibaut felső-lotaringiai herceg és Isabelle de Rumigny lánya.
* Henrik (? - [[1337]]. [[november 6.]]),<ref name="Chronique Normande" /> Lodi grófja, felesége [[1309]] januárjától Margareta von Kleve (? - 1325.), VIII. Dietrich, Kleve grófja és Margareta von Habsburg-Kyburg lánya.
* Izabella (? - [[1323]]), férje [[1307]]-től Jean de Fiennes, Tingry ura (? - 1333 után)
* Philippa (? - [[1304]]. [[február 2.]], [[Párizs]])<ref>A ''Chronique Normande'' nevezi meg Philippát, mint "''conte en Flandres…Guy de Dampierre''" lányát második feleségétől "''fille au conte de Luxembourg''", hozzátéve, hogy eljegyezték "''le roy d´Angleterre…Edouart son filz''", vagyis Anglia királyának fiával, Edwarddal. Chronique Normande (14th century), p. 1. Idézi: CrawleyCawley</ref><ref>Az Annals of Worcester is feljegyezte “''Edwardum filium regis''” és “''filiam comitis Flandriæ''” eljegyzését az Anglia és Flandria között 1296. február 2-án kötött szerződés értelmében. Luard, H. R. (ed.) (1869) Annales Monastici Vol. IV, Annales de Oseneia, Chronicon Thomæ Wykes, Annales de Wigornia (London), Annales de Wigornia, p. 529. Idézi: CrawleyCawley</ref> 1300-ban IV. Fülöp magához rendelte Párizsba apját és két bátyját, és négy hónapra börtönbe zárta őket, amíg az fel nem mondta az eljegyzést. Philippa Párizsban nevelkedett és ott is halt meg.<ref name="Nicholas" /> Vőlegénye [[II. Eduárd angol király|Eduárd walesi herceg]], [[I. Eduárd angol király]] és első felesége, Infanta doña Leonor de Castilla fia (1284 - 1327)
 
== Jegyzetek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Guidó_flamand_gróf”