|
Egy [[1304]]-ben keletkezett oklevél említi Tengelic templomát. A templomhoz település is tartozott, amit a csont- és cserépmaradványok is bizonyítottak. A templom bizonyítja, hogy Tengelic már akkor központi helység volt a környékbeli puszták között. A templom alapjait találták meg a [[Nyulasi-tó]] északnyugati részén. Ez a település a [[török hódoltság|török]] időkben pusztult el.
A község történetében mérföldkő volt, amikor az [[1700-as évek]] elején [[Gindly Urbán Fülöp]] és [[Gindly Balázs Ferdinánd]] [[győr]]i [[tőzsér (foglalkozás)|tőzsérek]] adományként kaptak [[I. Lipót magyar király|I. Lipóttól]], mintegy 15 000 hold területet. A legenda szerint, Gindly annyi földet kapott, amennyit napkeltétől napnyugtáig lovon körbe tud járni, és kötéllel be tudja keríteni, bár egy másik változat körbeszántásról szól. Ez az óriási birtok házasságok és öröklődések révén több uradalomra szakadt. A birtokosok közül többen a haladásért küzdöttek, pl.:köztük [[Csapó Dániel]], [[Bezerédj István]], I. [[Csapó Vilmos]] és II. Csapó Vilmos.
[[Fájl:Gindly-Benyovszky-kúria (szociális otthon) (8772. számú műemlék).jpg|bélyegkép|balra|250px|A [[Gindly-Benyovszky-kúria]], ma egy szobrászművész bérli]]
A [[20. század]] elején a falu mostani területén található 1381 hektáros Zichy-birtokot felparcellázták. 32 településről sereglettek ide a zsellérek. 1905-ben 200 telepes család érkezett, németek és magyarok. 1906-ban megépült az iskola, mivel az 1884-ben alapított pusztai iskola, az alapító gróf [[Zichy Edmund]] (Ödön) halála után már nem volt elég az egyre növekvő számú gyerekeknek. Eleinte medinai, szedresi, azután kölesdi irányítás alatt volt a falu, majd 1907-ben saját közigazgatása létesült, a falu saját irányítás alá került.
A falumai legelsőTengelic bírójarészei Csapóa Dániel volt20. Ebbenszázad azelejéig évbenMedinához, lettSzedreshez aés faluKölesdhez nevetartoztak, Gindlycsak család1907-ben községalakult (aönálló településközséggé, ekkor hivatalos neve 1907-igGindlycsalád lett (az addigi Kistengelic helyett). 1912-ben egyszentelték magtárból megépültfel a katolikus templomtemplomot, illetveamelyet akkoregy avattákmagtárból felalakítottak ki. 1928-ban emelet épült az iskolára, 1929-ben a lakosság támogatásával megépült a kultúrház, ami sok közösségi programnak adott otthont. 1931-ben a község neve Tengelic lett. 1937-ben megépült a református templom, 1941-ben pedig az óvoda. A [[második világháború]] alatt élelemhiány következett be, ezt közmunkával oldották meg, a munkáért búzát kapott a lakosság. 1944. december 1-jén a szovjet csapatok bevonultak Tengelicre, ezzel a településen véget ért a háború. A háború megtizedelte a lakosságot, utána pedig elkezdték kitelepíteni a németeket. 1945-ben a Csapó család földjét csökkentették, később 1949-ben végleg távozniuk kellett, mert a megalakult tsz vette tulajdonába a birtokot és a „kastélyt”. 1946-47-ben villamosították a falut.
==Közélete==
|
