„Irinyi János” változatai közötti eltérés

[[Fájl:IrinyiJános Bp08 Mikszáth1.jpg|bélyegkép|jobbra| Irinyi János (1817–1895) vegyész domborműves emléktáblája, egykori gyufagyára helyén emelt épület homlokzatán. [[Budapest VIII. kerülete|Budapest, VIII. kerület]], Mikszáth tér 1. A [[bronz]] [[dombormű]] [[Horvay János]] szobrászművész alkotása]]

 

 

== Élete ==

A nemesi származású irinyi [[Irinyi család]] sarja. 1817-ben született [[Partium|Partiumban]], a Bihar megyei [[Albis]]on, irinyi Irinyi János mezőgazdász, földbirtokos, és Janovits Roxanda (másként: Jánossy Róza) gyermekeként. Többek között [[Debrecen]]ben is tanult, de [[kémia]]i ismereteit a [[bécs]]i [[Politechnikum]]ban szerezte. Egyik professzorának ([[Paul Traugott Meissner|Meissner Pál]]nak) sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát (a gyufa fejében a [[foszfor]]t nem [[kálium-klorát]]tal, hanem [[ólom-dioxid]]dal keverte). Találmányát eladta egy [[Rómer István]] nevű gyufagyárosnak, a kapott összegből külföldre ment tanulmányútra, s ebből fedezte későbbi [[berlin]]i egyetemi, majd hoffenheimi gazdasági akadémiai tanulmányait.

 

 

Irinyi egyike volt a legtehetségesebb magyar kémikusoknak. Tökéletesen elsajátította az [[Antoine Lavoisier|A. L. Lavoisier]] szellemében fejlődő új kémiát. Nagy bátorság kellett ehhez, mert a bécsi és a budapesti tudós világ is el volt telve [[Winterl József Jakab|Winterl Jakab]] nagyszerűségétől, aki Lavoisier kísérleteinek meddőségét és elméleteinek tarthatatlanságát hirdette. És Winterlnek sok követője, tanítványa volt. Mindebben az a tragikomikus, hogy Irinyi Winterl halála után nyolc évvel született, és Winterl tekintélye az általa alapított józsefvárosi botanikus kerten és Tessedik Sámuel barátságán nyugodott, tehát távolról sem kémiai természetű alapokon.