„Magyarország belgrádi nagykövetsége” változatai közötti eltérés

<!--Kezdőknek: ha javítani akarsz egy adatot, de nem találod itt, a bal oldali menüben keresd meg a Wikidata-adatlap linket, és kattints arra! Ha segítségre van szükséged, keresd fel a Wikipédia:Wikidata-segítségkérés oldalt. -->

}}

 

Napra pontosan nem tudjuk, hogy mikor nyílt a belgrádi követség, csak azt, hogy első követünk, maglódi Wodianer Rezső (a századelőn a Rezső és a Rudolf nevek mondhatni csereszabatosak voltak a sajtóban, így számtalan esetben ''Wodianer Rudolf'' néven hivatkoznak rá) 1919 decemberének utolsó napjaiban utazott állomáshelyére.<ref>{{CitPer|misc=(fizetős hozzáférés) |cím=Magyarország belgrádi követe |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiHirlap_1919_12/?pg=211 |periodika=[[Pesti Hírlap (napilap, 1878–1944)|Pesti Hírlap]] |év=1919 |hónap=12 |nap=28 |oldal=2 |évfolyam=41 |szám=190 }}</ref> Zaklatott időszak volt ez [[Magyarország és Szerbia kapcsolatai]]ban, hiszen az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] felbomlása révén létrejött fiatal önálló [[Magyarország]] déli területét a szerbek tartották megszállás alatt, sőt, 1921-ben kikiáltották a rövid életű [[Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság]]ot is. A következő hír a belgrádi követségről, hogy új palotát építtet a magyar kormány, melyre 1922-ben {{szám|12857600}} koronát fordított.<ref>{{CitLib|szerző= |cím=Állami zárszámadás az 1921-1922. évre |alcím= |hely=Budapest |kiadó=M. kir. Állami Számvevőszék |év=1928 |oldal=302 }}</ref> A közlöny 1923. október 1-jét adja meg, mint a követség új helyszínen való működésének kezdődátumát, az ott közölt cím: ''Zorina ulica 70.'',<ref>{{CitPer|szerző= |cím=KOZLEMENYEK |alcím= |periodika=[[Külügyi Közlöny]] |év=1923 |hónap=12 |nap=29 |oldal=69 |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/KULUGY_KuluKozl_1923/?pg=68 |szám=12 }}</ref> az épület tervezője egy müncheni illetőségű építész, bizonyos Rudolf Koller volt, a felépítéséhez szükséges építőanyagot pedig Magyarországról szállították Belgrádba.<ref>{{CitPer|url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_EpitoIpar_1922/?pg=127 |cím=A belgrádi magyar követségi palotát német építész építi |misc=(fizetős hozzáférés) |periodika=[[Építő Ipar]] |év=1922 |hónap=8 |nap=5 |oldal=126 |évfolyam=46 |szám=31-32 }}</ref> Ismeretes, hogy a [[Harmadik Birodalom]] és [[Magyarország]] 1941 áprilisában megtámadták Jugoszláviát. A hadszíntérré változott országban a követség működése ellehetetlenült, [[Bakách-Bessenyey György]] akkori követ és a képviselet személyzete április 21-én hagyták el a követséget, és egy nap alatt értek Budapestre gépkocsival.<ref>{{CitPer|szerző= |cím=Hazautaztak a londoni és belgrádi magyar követek |alcím= |periodika=[[Keleti Újság]] |év=1941 |hónap=04 |nap=23 |oldal=2 |évfolyam=24 |szám=91 }}</ref>