„Drégely vára” változatai közötti eltérés

a
reklámlink törlése AWB
a (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
a (reklámlink törlése AWB)
 
[[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] király [[1390]]-ben az udvari köréhez tartozó Tari László főnemesnek adományozta, a trónra jutása idején vívott pártharcokban tanúsított hűséges szolgálataiért. [[1424]]-től egy évszázadig az [[esztergomi érsek]] tulajdonába került, aki fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta át a középkori erődítményt.<ref name="várak"/> [[Buda (történelmi település)|Buda]] várának [[1541]]-es török általi elfoglalása után megnőtt a hadászati jelentősége, az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki németajkú városokat védelmezte. Ebben az időszakban szerezte hírnevét is.<ref name="várak"/> Csekély létszámú helyőrsége sokszor csapott össze a környékbeli falvakat fosztogató „pogány” lovasportyázókkal.
 
[[1544]]-ben nevezte ki [[Várdai Pál]] [[esztergomi érsek]] a vár kapitányává [[Szondy György (várkapitány)|Szondy György]]öt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat megerősíteni. [[Ali basa|Ali budai pasa]] [[1552]] júliusában vonult fel a vár ostromára {{szám|12000}} fős seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindösszesen 146 katona volt.<ref name="várak"/>
[[Fájl:Dregely 1617-ben.JPG|bélyegkép|jobbra|310px|Palánk vára 1617-ben Georg Hoefnagel metszetén. A rommá lőtt Drégely (Trigell)várát a török hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli községben emeltettek egy palánkvárat]]
A korszak leghíresebb versmondója, [[Tinódi Lantos Sebestyén]] Krónikájából ismerjük a háromnapos viadal részleteit.
Az alsó [[palánkvár]] felgyújtása után a védők visszavonultak a sziklán magasodó felsővárba, melynek kaputornyát a törökök tüzérsége hamarosan földig rombolta. A gyalogsági rohamokat visszaverő magyar végváriak még életben maradt katonái, végül a harmadik napon halált megvető bátorsággal kitörtek, és Szondy kapitánnyal az élen mind hősi halált haltak a véres közelharcban, csak a várkapitány két apródja, Libárdy és Sebestyén maradt életben, akiket Szondi már korábban Ali basához küldött, kérve, hogy életükről gondoskodjék. A rommá lőtt várat a hódítók helyreállították és őrséget helyeztek el benne. A hegyi vár [[1593]]-ig török, majd ezt követően magyar használatban volt, a [[17. század]] második felében már nem használták. A völgybeli községben [[1575]]-ben a törökök lovas csapatok állomásoztatására is alkalmas, az [[Ipoly]] átkelőjét védő és az alsó-magyarországi [[bányaváros]]<nowiki/>ok fenyegetésére alkalmas palánkvárat (Bügürdelen) emeltettek, amely török, majd ezt követően magyar használatban volt a [[17. század]] második feléig.<ref>Nógrád megye várai - az őskortól a kuruc korig
 
Nováki Gyula, Feld István, Guba Szilvia, Mordovin Maxim, Sárközy Sebestyén
 
Castrum Bene Egyesület-Civertan Bt.
 
Budapest, 2017. </ref>
 
== A vár mai állapota ==
* [https://web.archive.org/web/20191205075406/http://www.dregelyvar.com/ Drégely vára hivatalos honlapja]
* [https://web.archive.org/web/20191205075356/http://www.dregelyvaralapitvany.hu/ Drégelyvár Alapítvány hivatalos honlapja]
* [https://web.archive.org/web/20071001004156/http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=130 Drégely vára légifotókon]
* [https://web.archive.org/web/20070930181726/http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2176 Képek a várról]
 
{{Nógrád megye várai}}
 
{{DEFAULTSORT:Dregelyvara}}
 
[[Kategória:Nógrád megye várai]]
[[Kategória:Börzsöny]]
70 393

szerkesztés