„Jósiás júdai király” változatai közötti eltérés

Az i.e. 7. század végén Asszíriának súlyos gondjai támadtak keleten. Először [[Samas-sum-ukinukín]] babiloniai király lázadt fel fivére, [[Assur-bán-apli]] (Assurbanipál) ellen, egyelőre sikertelenül. Ám i.e. 625-ben Nabopolasszárnak[[Nabú-apal-uszur]]nak (Nabupolasszar) sikerült önállósítani magát,<ref>Szécsi József, ''Az ókori zsidóság története'' (Budapest, 2017), p. 173.</ref> és így megvetette az Újbabiloniai[[Újbabiloni Birodalom]] alapjait. 612-re az addigi asszír főváros, Ninive is a babilóniaiak kezére került. 610-ben pedig elűzték [[Assur-uballitotuballit]]ot, valamint elfoglalták Háránt.<ref>Karasszon István'', Izrael Története'' (Budapest, 1993), p. 83.</ref> A belső mezopotámiai vándorlás miatt Egyiptom is egyre erősödött. I. Paszammeti[[I. Pszammetik]], majd később fia, [[II. Nékó]] kezdte kiterjeszteni birodalmát Palesztina irányában. Először Askelon[[Askelón]], majd később [[Asdód]] is egyiptomi fennhatóság alá került. I.e. 609-ben II. Nékó Assur-ubbalituballit segítségére sietett. (Feltehetően útközben verte meg Jósiás seregét Meggidónál.) 605-ben Nebukadrecar[[II. Nabú-kudurri-uszur]] döntő vereséget mért az egyiptomi-asszír seregre Karkemisnél.<ref>Harmath Árpád Péter, „Az ókori kelet nagy birodalmainak története”, ''Történelmi cikkek'' (2015), <nowiki>http://tortenelemcikkek.hu/node/131</nowiki>.</ref> Ez azonban nem jelentette azt, hogy Júda rögtön babilóniai fennhatóság alá került volna, hiszen II. Nékó még be tudott avatkozni a júdai belpolitikába (letaszította a trónról Jósiás fiát, Jóáházt, és Jójákimot tette meg királlyá, mellyel az egyiptomi hegemóniát akarta biztosítani),<ref>Karasszon István'', Izrael Története'' (Budapest, 1993), p. 83.</ref> ennek ellenére hamar nyilvánvalóvá vált, hogy nincsen olyan erő, amelyami meg tudná állítani a babilóniai terjeszkedést.

Jósiás uralkodása ezzel a zűrzavaros időszakkal esett egybe, betetőzve Júda 8. század végén elkezdődött gazdasági-társadalmi fejlődését, amely a júdai népesség robbanásszerű növekedésével, a korábbi törzsi-pásztor társadalom kezdetleges osztálytársadalommá alakulásával, illetve az államiság intézményeinek megerősödésével (így pl. az írásbeliség megjelenésével, az állami szimbólumok elterjedésével és a szervezett termeléssel és logisztikával) járt együtt.<ref>Israel Finkelstein, ''Biblia és régészet'' (Debrecen, 2006).</ref> A királyság megerősödését mutatja az is, hogy a Biblia beszámolója szerint Jósiás északabbra is terjeszkedett, így például [[Szamária|Szamaria]] irányába, ahogyan azt a 2Kir. 23:19-ben olvashatjuk – azonban erre vonatkozólag még nem kerültek elő egyértelmű régészeti leletek. A modern régészeti kutatások szerint Jósiás alatt a királyság területe a Manasszé által uralt Júda területével egyezhetett meg.<ref>Israel Finkelstein, ''Biblia és régészet'' (Debrecen, 2006), pp. 283-299.</ref> Feltételezések szerint Jósiás nem egyszerűen csak a jeruzsálemi kultuszban vezetett be reformokat, hanem ezzel párhuzamosan az Asszír Birodalomnak járó adófizetést is megszüntette, mivel a kialakult hatalmi helyzetben komolyabb megtorlásra nem számíthatott.<ref>Karasszon István'', Izrael Története'' (Budapest, 1993), pp. 80-81. </ref>