„Nagyberki” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KMBot (vitalap | szerkesztései)
a reklámlink törlése AWB
az „érdekességek” szakasz tartalmát áttettem a nevezetességek közé, hiszen az egész a szalacskai földvárról szólt, és az oda való
47. sor:
A településen 1999. április 25-én időközi polgármester-választás zajlott, melynek oka egyelőre tisztázást igényel, de az előző polgármester nem indult el rajta.<ref name=”99önkválidőközi”/> Választástörténeti érdekesség, hogy ezen a választáson nem kevesebb, mint kilenc fő indult el a polgármesteri tisztségért (egy pártjelölt és nyolc független); ilyen nagy számú jelöltre a rendszerváltás óta eltelt választások mindegyikén csak egészen kis számú – választási évenként legfeljebb 3-4 – településen akadt példa.
 
==Érdekességek==
A környék érdekességei közé tartozik a település határban emelkedő Szalacska-hegy, és az itt található úgynevezett ''szalacskai [[Földvár (építmény)|földvár]]'', ahonnan még az [[1800-as évek]] vége körüli ásatások alkalmával előkerült kora [[vaskor]]ból és a [[kelták|kelta]] időkből származó leletanyagból, [[Darnay Kálmán, szentmártoni|Darnay Kálmán]] ásatásaiból a sümegi állami ''Darnay-múzeum'' több termét megtöltő régiség került elő, többek között az itt feltárt [[kelták|kelta]] pénzverő és öntőműhely is.
 
A Szalacska-hegy nagy kiterjedésű platóját szőlők foglalják el. Legmagasabb pontján régi kis kápolna állt és a [[20. század]] elején még egy [[1769]]-ből való présház is látható volt itt. A présház szép faragványokkal díszített, hatalmas tölgyfagerendákból volt építve; egyik gerendája felirata: „N. K. Anno 1769” , mely azt bizonyítja, hogy Niczky Kristóf idejében emelték.
 
A várhegy maga részben kettős terasszal bírt. Az egyik része nehezen hozzáférhető meredek földtöltés volt, a másik, lankásabb részét egy alul hányt, szintén meredek, második teraszról védték. Ezen az oldalon mély pinceüreg is volt, belül füstös falakkal, melynek hosszúsága és mélysége ismeretlen volt. A hajdani földvár környékén számos áldozati domb és sírhalom is látható volt.
 
A határ egyik útját, mely a környék egy vadregényes, mély völgyét hidalta át, „Sapkatöltés”-nek nevezték, a fennmaradt hagyományok szerint azért, mert a [[tatárok]] állítólag a sapkájukban hordták össze az egész, kb. 120 m hosszú töltést, hogy azon átvonulhassanak. Valószínűbb azonban, hogy e töltés a [[törökök]] műve volt.
==Népesség==
A település népességének változása:
69 ⟶ 61 sor:
=== Kata-hegy és Szalacska-hegy ===
A községtől délre 3&nbsp;km-es távolságba helyezkedik el a kiváló mikroklímájának köszönhetően a harmonikus, zamatos [[Bor (ital)|borokat]] termő Kata-hegy, mellette pedig a Szalacska-hegy, melyek országos jegyzékben szereplő bortermő helyek, a [[Balatonboglári borvidék]] részei. A szép, rendezett pincékben kiváló borok érlelődnek, melyek a túrázni, kirándulni vágyók részére rendelkezésre állnak. A főbb termelt fajták: [[olaszrizling]], [[királyleányka]], [[zöld veltelini]], [[kékfrankos]], [[zweigelt]] és a [[merlot]]. Minden év tavaszán – a környező községekkel közös Hegyközség által rendezett borversenyen – hozzáértő, vizsgázott borszakértők minősítik a borokat. Szalacska védőszentje, [[páduai Szent Antal]] tiszteletére június közepén szentmisével egybekötve rendezik meg az Antal-napi hegyi búcsút, az [[1773]]-ban [[barokk]] stílusban épült római katolikus műemlék kápolnánál, mely a hegy legmagasabb pontján áll.
 
A környék érdekességei közé tartozik a település határban emelkedő Szalacska-hegy,hegyen ésegy az itt található úgynevezettősi ''szalacskai [[Földvár (építmény)|földvár]]'' maradványai látszanak, ahonnan még az [[1800-as évek]] vége körüli ásatások alkalmával előkerült kora [[vaskor]]ból és a [[kelták|kelta]] időkből származó leletanyagból, [[Darnay Kálmán, szentmártoni|Darnay Kálmán]] ásatásaiból a sümegi állami ''Darnay-múzeum'' több termét megtöltő régiség került elő, többek között az itt feltárt [[kelták|kelta]] pénzverő és öntőműhely is.
 
A Szalacska-hegy nagy kiterjedésű platóját szőlők foglalják el. Legmagasabb pontján régi kis kápolna állt és, a [[20. század]] elején még egy [[1769]]-ből való présház is látható volt itt. A présház szép faragványokkal díszített, hatalmas tölgyfagerendákból volt építve; egyik gerendája felirata: „N. K. Anno 1769” , mely azt bizonyítja, hogy Niczky Kristóf idejében emelték.
 
A várhegy maga részben kettős terasszal bírt. Az egyik része nehezen hozzáférhető meredek földtöltés volt, a másik, lankásabb részét egy alul hányt, szintén meredek, második teraszról védték. Ezen az oldalon mély pinceüreg is volt, belül füstös falakkal, melynek hosszúsága és mélysége ismeretlen volt. A hajdani földvár környékén számos áldozati domb és sírhalom is látható volt.
 
A határ egyik útját, mely a környék egy vadregényes, mély völgyét hidalta át, „Sapkatöltés”-nek nevezték, a fennmaradt hagyományok szerint azért, mert a [[tatárok]] állítólag a sapkájukban hordták össze az egész, kb. 120 m hosszú töltést, hogy azon átvonulhassanak. Valószínűbb azonban, hogy e töltés a [[törökök]] műve volt.
 
===Agrártörténeti gépgyűjtemény===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyberki