„Budapest” változatai közötti eltérés

Nincs méretváltozás ,  2 hónappal ezelőtt
a
WP:BÜ AWB
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
a (WP:BÜ AWB)
Az 1910-es népszámlálás {{szám|880371|lakost}} számlált az akkori Budapesten, míg a legnagyobb elővárosban, [[Újpest (történelmi település)|Újpesten]] 55&nbsp;ezret. A lakosság döntő többsége [[magyar nyelv]]ű volt (85,9%), 9% vallotta magát [[Németek|németnek]] és 2,3% [[Szlovákok|szlováknak]]. A vallási összetétel a következő volt: [[Római katolikus egyház|katolikus]] 59,9%, [[Zsidó vallás|izraelita]] 23,1%, [[Kálvinizmus|református]] 9,9%, [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] 4,9%.<ref>{{cite web |author=Gyurok János |title=Az 1910-es népszámlálás|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/horvatok/a_magyarorszagi_horvatok_1910_1990/pages/005_az_1910es_nepszamlalas.htm |accessdate=2015-04-03|publisher=sulinet.hu}}</ref><ref>{{cite web |author= |title=Statisztikai évkönyvek |url=http://konyvtar.ksh.hu/index.php?s=kb_statisztika |accessdate=2015-04-03 |publisher=Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár}}</ref>
 
Az [[első világháború]] és az azt követő események, az 1918–1919-es [[őszirózsás forradalom]] és [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] azonban megakasztották a város addigi fejlődését.<br> A [[trianoni békeszerződés]] után a [[Magyarország 1919–1945 között|Horthy-korszak]] konszolidációs politikája következett. Az elcsatolt magyarlakta területekről sokan költöztek (illetve menekültek) a fővárosba. Közülük sokan laktak pályaudvarokon, vasúti vagonokban. Így a lakosság az [[1930-as évek]]re meghaladta az egymilliót. A tömeges lakásigény miatt megépültek az első [[lakótelep]]ek, például a [[Wekerletelep]] az és az [[Állami lakótelep]] is. Szegények tömegei éltek nyomornegyedekben is (például a [[József Attila -lakótelep (Budapest)|Mária Valéria-lakótelep]]).<br>[[1924]]-ben megalakult a [[Magyar Nemzeti Bank]], [[1925]]-ben pedig megkezdte adását a [[Magyar Rádió]]. [[1933]]-ban megkezdődött a [[Tabán (Budapest)|Tabán]] bontása. 1934 és 1940 között négy újabb kerülettel bővült Budapest közigazgatása.
 
A [[második világháború]] végén a város súlyos csapásokat szenvedett. Az 1944-es [[Margarethe hadművelet|német megszállást]] követően a lakosság egy része a [[holokauszt]]nak esett áldozatul, másik része ({{szám|38000|fő}}) pedig a 102 napig tartó [[Budapest ostroma|ostrom]] során vesztette életét.
70 393

szerkesztés