„I. István magyar király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 94.44.98.123 (vita) szerkesztését (oldid: 23790371): egyértelmű vandalizmus Címke: Visszavonás |
bevezetőben apró pontosítások |
||
41. sor:
'''I. (Szent) István''' (születési nevén: ''Vajk,'' {{latinul|Sanctus Stephanus}}) ([[975]] körül – [[1038]]. [[augusztus 15.]]) az utolsó [[magyarok|magyar]] [[fejedelem]] és az első magyar [[király]]. [[Géza magyar fejedelem|Géza fejedelem]] és [[Sarolt fejedelemasszony]] fia, a [[Magyar Királyság|keresztény magyar állam]] megteremtőjeként a [[magyar történelem]] egyik legkiemelkedőbb alakja. A [[Római katolikus egyház|katolikus egyház]] egyházszervezői tevékenysége miatt [[Szentté avatás|szentté avatta]] <ref>[https://mandiner.hu/cikk/20200818_ami_szent_istvan_nagysagat_mutatja Ami Szent István nagyságát mutatja]</ref> és [[Magyarország]] [[védőszent|fővédőszentje]] lett.
[[969]] és [[980]] között született, [[Keresztség|keresztelésére]] [[985]] és [[989]] között kerülhetett sor.{{refhely|Karácsonyi 1904}} [[Gizella magyar királyné|Liudolf Gizellát]], [[II. Henrik bajor herceg]] leányát 995 körül vette feleségül. Már apja, [[Géza magyar fejedelem|Géza]] 997-es halálától magyar fejedelem, majd [[1001]]. január 1-én (az akkor érvényes [[Julián naptár]] alapján [[1000]] karácsonyán) történt megkoronázása által „Isten kegyelméből” Magyarország királya. A magyarok országát, a [[magyar törzsek]] szövetségéből kialakult [[Magyar Fejedelemség|fejedelemséget]] egységes [[Kereszténység|keresztény]] állammá szervezte át. Ez az államalakulat [[1028]]-tól kis híján az egész [[Kárpát-medence|Kárpát-medencére]] kiterjedt és [[államforma|államformájában]] a [[20. század]]ig nem történt változás. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő [[magyar törzsek]]et
Az ezeréves [[Corpus Juris Hungarici|magyar törvénytár]] az általa alkotott [[Törvény (jogszabály)|törvényekkel]] kezdődik. Az [[állam]]szervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar [[Római katolikus egyház|keresztény egyházat]], ezért ő és utódai viselhették az ''[[apostoli király]]'' címet. [[Magyarország]]on minden év [[Augusztus 20.|augusztus 20-a]], 1083-as [[székesfehérvár]]i szentté avatásának évfordulója [[1771]] óta – kisebb-nagyobb megszakításokkal – [[Augusztus 20-i nemzeti ünnep|nemzeti ünnep]]. Külföldön, mivel halála napján [[Nagyboldogasszony]] napja van, az azt követő napon, augusztus 16-án ünneplik. Mumifikálódott jobb keze, a [[Szent Jobb]] jelentős katolikus [[ereklye]].
Legalább egy [[Érsek|érsekséget]], hat [[Püspök|püspökséget]] és három [[Bencések|bencés]] monostort alapított, így a magyar egyház a [[Német-római Birodalom|Szent Római Birodalomtól]] függetlenül működhetett. A kereszténység terjedését szigorú büntetésekkel kényszerítette ki. A közigazgatást a várak köré szervezte és kialakította a [[vármegye]]rendszert. Miután sikerült békét teremtenie, az ország a zarándokok és a kereskedők kedvelt útvonalává vált.
Mindkét fiát túlélte. 1038. augusztus 15-én halt meg. [[Székesfehérvár]]ott temették el, az [[Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)|általa építtetett bazilikában]], melynek védőszentje [[Szűz Mária]]. Halála után belháború dúlta az országot. [[I. László magyar király|I. László király]] kezdeményezésére [[VII. Gergely pápa]] [[szentté avatás|kanonizálta]] 1083-ban fiatalabbik fiával, [[Szent Imre|Imre herceggel]] és [[Szent Gellért|Gellért püspökkel]] együtt.
| |||