„Háromkirályok-kápolna (Tkalci)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jegyzetek |
|||
54. sor:
== Története ==
A neves horvát történész, Gjuro Szabo szerint a Háromkirályok kápolnát [[1639]]-ben említik először.<ref name="Szabo">{{cite book|author=Szabo, Gjuro|title=Spomenici kotara Krapina i Zlatar|publisher=V HAD, NS 13|year=1913-14|page=156|language=horvát}}</ref> Valamivel később, [[1665]]-ben megemlítik, hogy új boltozatot kapott. Az egyházi vizitátor [[1677]]-ben a kápolnát falazottnak írja le, melynek átriuma, két kis ajtaja, fából épített kórusa van, a bejárata alőtt pedig falazott harangtorony áll, benne egy haranggal. [[1746]]-ban a harangtornyot magasították, [[1756]]-ban pedig alsó részén sekrestyét rendeztek be. [[1768]]-ban a fa mennyezetet állították helyre, [[1786]]-ban pedig felszentelték a kápolnát. Szabonak még sikerült elolvasnia a kórus egyik oszlopán az [[1794]]-es, a sekrestye bejárata felett pedig az [[1797]]-es évszámot. A kápolna berendezése, ahogy Szabo a 20. század elején állítja szegényes volt.<ref
Kétségtelen, hogy ez a kápolna eredetileg csak egy szentélyből állt, mely valószínűleg a gótika korszakának végén épült. A közelmúlt pénzleletei<ref>1980-ban a romos kápolna falában egy agyagedényben pénzérméket találtak.</ref> alapján, amelyek a 15. századtól 1544-ig terjedő időszakból származnak, feltételezhetjük, hogy a kápolnát nem sokkal ezután állították. Ha a szentélyben feltüntetett évszámot is figyelembe vesszük, akkor a kápolna építési idejét az 1544 és 1601 közötti időre tehetjük. A vizitátorok feljegyzéseiből az látszik, hogy a kápolnában valami folyamatosan épült és változott. Ennek okát talán abban is feltételezhetjük, hogy a kápolna magaslati helye biztosan vonzotta villámokat, ami tüzeket okozhatott.
|