„Szerkesztő:Hollófernyiges/próbalap2” változatai közötti eltérés

A gombák az egész világon megtalálhatóak. Nagyon különböző életkörülményekhez alkalmazkodtak, elviselik a [[sivatag]]ok szárazságát, a magas sókoncentrációt,<ref name=Vaupotic2008/> a [[Radioaktivitás|radioaktív sugárzást]],<ref name=Dadachova2007/> vagy a mélytengeri környezetet.<ref name=Raghukumar1998/> Egyes fajaik túlélik az űrbeli erős ulraibolyaultraibolya, valamint [[kozmikus sugárzásokatsugárzás]]okat.<ref name=Sancho2007/> Többségük a szárazföldön él, de vannak részlegesen vagy teljesen vízi gombák is, mint pl. a ''[[Batrachochytrium dendrobatidis]]'' és ''[[Batrachochytrium salamandrivorans|B.&nbsp;salamandrivorans]]'' paraziták, amelyek világszerte hatalmas pusztítást végeznek a kétéltűek között. Ezek a fajok életciklusuk egy részét mozgékony zoospóra formájában töltik, így találják meg a vízben gazdaszervezeteiket.<ref name="Fisher et al. 2020"/> Más vízi gombafajok az óceánfenék forró vizű forrásainál élnek.<ref name="Vargas-Gastélum & Riquelme 2020"/>

2020-ig a taxonómusok mintegy 148 ezer gombafajt írtak le,<ref name="Cheek et al. 2020"/> de tényleges számuk jóval nagyobb, egyes becslések szerint 2,2-3,8 millió közötti lehet, vagyis kevesebb mint 10%-ukat ismerjük.<ref name=Lucking2017/> A 2010-es években évente 1000-2500 új fajt fedeztek fel, 2019-ben pl. 1882-t. A fajok elkülönítését hagyományosan morfológiai tulajdonságaik (pl. a spórák, termőtestek mérete, alakja) alapján végezték.<ref name="Kirk et al., p. 489">Kirk ''et al''., p. 489.</ref> Később biokémiai tulajdonságaikat (mint egyes szerves anyagok bontása vagy reakciójuk vegyi anyagokra) is figyelembe vették, újabban pedig a taxonómia főleg a molekuláris biológiai módszereken ([[Dezoxiribonukleinsav|DNS]]-szekvenálás, filogenetikai analízis) alapszik.<ref name=Hibbett2007/>